A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
350 Az olvasható méretek az ókori kelet hajóépítési technikájára emlékeztetnek. Babilonban a szurkot is ősidőktől fogva külső szigetelésnek használták. Noé, amikor e munkával elkészül, csak háziállatokból visz be magával hetet-hetet, mintha valami hosszabb tengeri útra készülne. Hét nappal azután, hogy a bárka építését befejezte, jön a vízözön; 40 napig ömlik az eső az ég csatornáiból, és a tengerár úgy elönt mindent, hogy az élet kipusztul a földön. A 7. versszak mondja el, hogy mint gondoskodik ebben a világpusztulásban az Isten NoéróL Szabadon engedi a szárító szeletes betömi az ég csatornáinak a nyílásait. Előtűnnek a vízből a hegyek, és a bárka megfeneklik. Ezek után úja le az ének, hogy Noé mint ereszt szabadon egy madarat, hogy az a szárazföld irányát megmutassa. Az ókori hajósok szokása volt, hogy madarat engedtek fölrepülni, amikor semmiképpen sem tudták megállapítani, hogy melyik irányban van a legközelebb szárazföld. A madár ösztönös irányvételét követték. Noé először hollót, majd két alkalommal galambot enged fölrepülni. Az ősi énekben nincs szó arról, hogy a harmadik alkalommal a galamb olajággal tért vissza, csak azt találjuk, hogy nem tért vissza, és ebből Noé tudhatta, hogy közel van a szárazföld. Végre a bárka kiköt. Noé kiszáll, hálaáldozatot mutat be az Istennek; az Isten szívesen fogadja az áldozatot, és megígéri, hogy többé nem lesz vízözön. A szivárvány figyelmezteti majd az emberiséget arra, hogy az Isten az új emberiséggel szövetséget kötött. Az ősi éneket a prófétai írások hangulata jellemzi. Nem természeti katasztrófát ú le, hanem az Isten büntető hatalmát és irgalmát ábrázolja. Ha ezt a prófétai jelleget lefejtjük, nagy vonásaiban megjelenik előttünk a babiloni vízözönmonda. Ez kétségtelenül idősebb, mint Izrael. Az ősi ének szerzője mint költő és teológus ugyanezt a mondát dolgozta át, hogy egy vallási igazságnak legyen a hordozója. A második átdolgozás alkalmával a Kr.e. V. században ezt az ősi 10 strófás éneket kibővítették. A bővítés szigorú tervszerűséggel történt. Először is mindenütt, ahol az ősiének Noét említi, a bővítés Noé egész családjáról, fiairól, feleségéről és fiai feleségéről is megemlékezik. Továbbá: az ősi ének szerint Noé csak hét háziállatot visz be a bárkába; az átdolgozás valóságos állatszemlének tekinthető. E szemléből a rituális szempontok sem hiányoznak, mert az állatokat két csoportba osztályozza, tiszta és tisztátalan állatokra. Az ősi énekben a vízözön csak 40 napig, a bővítéssel született mai szöveg szerint egy esztendeig tartott. A napév 365 napjának megfelelően az átdolgozás alkalmával a szöveget éppen 365 szóval bővítették. Milyen irodalmi műfajba sorolhatók a bővítések? A színekben gazdag állatlista a midrasok közé tartozik. Az özönvíz tartamára vonatkozó részek a számunkra nehezen megközelíthető számmisztika
