A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
349 táblák osztják részekre. A nemzetségtáblák keretezik be az egybetartozó részeket. Nos, Mózes első könyvének a 6. fejezetében a fejezet közepén egészen váratlanul Noé nemzetségtörténetébe ütközünk. Az előző sorok még arról szólnak, hogy mint süllyedt egyre mélyebbre az első emberiség, és mint határozta el az Isten, hogy Ádám utódait és a föld minden élőlényét elpusztítja, mert bánja, hogy megalkotta őket. Noé azonban kegyelmet talált az Űr előtt. És ezután: Noé nemzetségtörténete a következő... A jelen esetben a nemzetségtábla igen rövid, csak annyit közöl, hogy az emberiség második ősapjának három fia volt: Szem, Kám és Jáfet. Noé története után a 10. fejezet elején találjuk a népek eredetének hosszú listáját mint Szem, Kám és Jáfet nemzetségtábláját. Noé történetét e két „tóledót” között olvassuk, de e történetnek kiegészítője a bábeli nyelvzavarról szóló rész is. Először is válaszoljunk arra a kérdésre, hogy 950 évig élt-e az emberiség második ősatyja. Mert Noé történetének a végén ezt olvassuk: „Noé pedig a vízözön után 350 esztendeig élt. És elteltek napjai, melyek összesen 950 esztendőt alkottak, és meghalt.” Noé éveinek száma Ádám éveinek a számát is meghaladja. De ma már tudjuk, hogy az életévek száma egyik esetben sem azt akaija kifejezni, hogy milyen öreg volt Ádám meg Noé, amikor meghalt. Mindkét elbeszélés az életévek számába rejtette el az elbeszélést alkotó szavaknak a számát, hogy a szöveg épségét bővítés és csonkítás ellen biztosítsa. Vagyis a jelen esetben a 950-es szám annyit jelent, hogy Noé története az eredeti szövegben 950 szóból áll. Noé történetének mai szövegében föllelhető a tíz versszakos ősi mondaének. Minden versszak eredetileg 7x7, azaz 49 szóból állt. Ezt az ősi mondaéneket bővítették ki a Kr. előtti V. században a jeru- zsálemi templom papjai. De a bővítés is szabatos számmisztikái szabályok szerint történt. Az egyes versszakokat annyi szóval bővítették, hogy ezeknek a bővítéseknek a száma az év napjainak a számával egyenlő, azaz 365 legyen. A tíz ősi versszak összesen 490 szóból állt; adjuk ehhez a 365 szó bővítést és az egész elbeszélést megnyitó részt, az óriásokról szóló prológust: a szavak összege 950 lesz. Az ősi mondaének, ha kiemeljük a bővítésre szánt részek közül, tartalmilag is bámulatos egységet mutat. Az elbeszélés hőse egyedül Noé; fiairól nem esik szó. A vízözönt az Isten büntetésnek szánja, mert megbánta, hogy az embert megteremtette; ez ugyanis teljesen letért az Isten eredeti tervének az útjáról, szíve megromlott. Az Isten elhatározza tehát, hogy a vízözönnel elpusztítja a világot; de elhatározza azt is, hogy Noét ettől a pusztulástól megmenti. Megbízza tehát Noét avval, hogy építsen egy nagy tebahot: szekrényt, ládát, bárkát.
