A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

285 ségben kellett neki is feljutnia a Kálváriára, az önkiüresedés végső áldozatáig. Iszonyú belső kísértéssel kellett megküzdenie. A kétségbeesés kerülgette, aztán az a gondolat, hogy egy-két okos szóval kiszabadulhat ebből a földi pokolból, csak okosan kell beszélnie ... Hirtelen a lelkemben egy képet láttam: szép, üde, zöld tájék, magas hegytető, a szélén mélységes, ijesztő szakadék ... Egyszerre világos lett előttem: a lelki életem életdús, zöldelő magasából ebbe az örvénylő szakadékba szeretne letaszítani az Ősellenségem ... Hangosan mond­tam a Gonosznak: Távozz innen, és hagyj magamra, mert Istené va­gyok és maradok, és érte mindent vállalok! És keresztet vetettem ma­gamra. A kísértés véget ért. Csendes béke öntötte el a lelkem. Meg voltam mentve. Megkezdődtek a hosszú, kimerítő kihallgatások. Később elmondta, hogy megkülönböztetett tisztelettel, egy előadója pedig kimondott finomsággal bánt vele. Maga sem értette, miért. Egyik előadója egyszer megkérdezte: hogyan bíz­hat még Istenben...? Hiszen semmi látható nyoma segítségének. „És mindezt azért a Jézusért!" mondta neki egy másik alkalommal valaki félig értetlenül, félig gúnyosan. „Bizony, csak Őérte!" Érdekes módon a fő vád nem az Unum alapítása és kormányzása volt, ha­nem a jezsuiták akkori tartományfőnökével, P. Csávossyval való kapcsolata. Mar­git anya és P. Csávossy az Unumalapításával kapcsolatban sokat dolgoztak együtt. Ezért feltételezte a rendőrség, hogy Margit anya P. Csávossy titkárnője, és így tu­domása van P. Csávossynak a jezsuiták római központjával folytatott levelezésé­ről, amit a rendőrség kémkedésnek minősített. Margit anyának azonban sejtelme sem volt a jezsuiták „titkos tevékenységéről”. 90 kihallgatás után, 1951. szeptember 26-án ötéves börtönbüntetésre ítél­ték. És ezt le is töltötte minden enyhítés, amnesztia vagy időkedvezmény nélkül. 1952. május 10-ig maradt a budapesti gyűjtőfogházban. Innen a kalocsai börtön­be vitték. Börtönéletének krónikáját leveleiből lehet összeállítani. Az első hónapok izgalmait, az éjszakai kihallgatásokat, vallatásokat a monotónia, a munka, az összezártság terhe, a levegőtlenség, szegénység, kiszolgáltatottság, betegség, fizi­kai gyöngeség — és sorolhatnánk tovább - állandó keresztjei váltották fel. Közel egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy családjának megírhassa első hosszabb levelét. Kalocsa, 52. júl. 20. Boldogan írom az első hosszabb levelet nektek, akiket — jobban, mint valaha - szeretek. Mily öröm tudnom, hogy mind megvagytok. Ve­letek vagyok, és minden ügyeteket a szívembe zárva. Köszönöm nek­tek, Édeseim, hogy egész életemben úgy szerettetek engem! Szeretnék rólatok minél többet tudni. Válaszolhattok 32 sorban, egy oldalon, mint én. Levelet kéthavonként írhatok és kaphatok. Nehogy miattam szenvedjetek! Nekem e hosszú 14 hónap alatt nem volt egyetlen keserű pillanatom sem. Gyerekek, szeressétek egymást és

Next

/
Thumbnails
Contents