A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
285 ségben kellett neki is feljutnia a Kálváriára, az önkiüresedés végső áldozatáig. Iszonyú belső kísértéssel kellett megküzdenie. A kétségbeesés kerülgette, aztán az a gondolat, hogy egy-két okos szóval kiszabadulhat ebből a földi pokolból, csak okosan kell beszélnie ... Hirtelen a lelkemben egy képet láttam: szép, üde, zöld tájék, magas hegytető, a szélén mélységes, ijesztő szakadék ... Egyszerre világos lett előttem: a lelki életem életdús, zöldelő magasából ebbe az örvénylő szakadékba szeretne letaszítani az Ősellenségem ... Hangosan mondtam a Gonosznak: Távozz innen, és hagyj magamra, mert Istené vagyok és maradok, és érte mindent vállalok! És keresztet vetettem magamra. A kísértés véget ért. Csendes béke öntötte el a lelkem. Meg voltam mentve. Megkezdődtek a hosszú, kimerítő kihallgatások. Később elmondta, hogy megkülönböztetett tisztelettel, egy előadója pedig kimondott finomsággal bánt vele. Maga sem értette, miért. Egyik előadója egyszer megkérdezte: hogyan bízhat még Istenben...? Hiszen semmi látható nyoma segítségének. „És mindezt azért a Jézusért!" mondta neki egy másik alkalommal valaki félig értetlenül, félig gúnyosan. „Bizony, csak Őérte!" Érdekes módon a fő vád nem az Unum alapítása és kormányzása volt, hanem a jezsuiták akkori tartományfőnökével, P. Csávossyval való kapcsolata. Margit anya és P. Csávossy az Unumalapításával kapcsolatban sokat dolgoztak együtt. Ezért feltételezte a rendőrség, hogy Margit anya P. Csávossy titkárnője, és így tudomása van P. Csávossynak a jezsuiták római központjával folytatott levelezéséről, amit a rendőrség kémkedésnek minősített. Margit anyának azonban sejtelme sem volt a jezsuiták „titkos tevékenységéről”. 90 kihallgatás után, 1951. szeptember 26-án ötéves börtönbüntetésre ítélték. És ezt le is töltötte minden enyhítés, amnesztia vagy időkedvezmény nélkül. 1952. május 10-ig maradt a budapesti gyűjtőfogházban. Innen a kalocsai börtönbe vitték. Börtönéletének krónikáját leveleiből lehet összeállítani. Az első hónapok izgalmait, az éjszakai kihallgatásokat, vallatásokat a monotónia, a munka, az összezártság terhe, a levegőtlenség, szegénység, kiszolgáltatottság, betegség, fizikai gyöngeség — és sorolhatnánk tovább - állandó keresztjei váltották fel. Közel egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy családjának megírhassa első hosszabb levelét. Kalocsa, 52. júl. 20. Boldogan írom az első hosszabb levelet nektek, akiket — jobban, mint valaha - szeretek. Mily öröm tudnom, hogy mind megvagytok. Veletek vagyok, és minden ügyeteket a szívembe zárva. Köszönöm nektek, Édeseim, hogy egész életemben úgy szerettetek engem! Szeretnék rólatok minél többet tudni. Válaszolhattok 32 sorban, egy oldalon, mint én. Levelet kéthavonként írhatok és kaphatok. Nehogy miattam szenvedjetek! Nekem e hosszú 14 hónap alatt nem volt egyetlen keserű pillanatom sem. Gyerekek, szeressétek egymást és