A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

281

Még aznap este fogadta a Fülöp-szigeti püspöki kart és Ázsia püspökeit. Hithirdetői küldetésükről szólt hozzájuk. Krisztus világosságát elsősorban a Fülöp-szigetek népének kell elvinnie Ázsia népei számára, még ha anyagi és személyi áldozatokba kerül is, egyedül Isten erejében bízva.

Másnap a Szent Tamás Egyetem területén az ifjúsággal találkozott, majd tengerpart mellett húzódó hatalmas szegénytelep lakóinak a szegénység szelleméről beszélt. Beszédét így fejezte be: „Ne kísértsenek benneteket olyan eszmerendszerek, melyek csak anyagi jólétet vagy pusztán evilági eszményeket hirdetnek. A teljes szabadságra vivő út nem az erőszak, nem az osztályharc és nem a gyűlölet útja, hanem a szeretet, a testvériség és a közösen vállalt békés felelősség útja.”

Az öt és fél napos Fülöp-szigeti tartózkodás fénypontja a Luneta-parkban folyt le: a japán apától és filippínó anyától származó és Fülöp-szigeti születésű Lorenzo Ruizt és 15 vértanú társát avatta boldoggá a Szentatya. Valamennyinket, szerzeteseket és világiakat, 14 férfit és 2 nőt, a hit terjesztése vitte Japánba, ahol 1633 és 1637 között vértanúhalált szenvedtek. Közülük 9 japán, 4 spanyol, a többi filippínó, francia és olasz származású. A modern időkben először történt meg, hogy boldoggáavatás Rómán kívül folyt le. „Salamat sa Puong Maykapal” (adjunk hálát az Istennek) helyi köszöntés után a Szentatya elmondta, hogy Sin bíboros már pápasága első hetében érdeklődött nála, hogy el tudna-e jönni a fí- lippin egyház kezdeteinek 400 éves jubileumára, és kérte tőle Lorenzo Ruizbol- doggáavatását. A boldoggáavatás a jubileumi ünnepségek méltó befejezése volt. Milliós tömegek vettek részt rajta. A gyönyörűen kivilágított oltárnál 150 püspök misézett együtt a Szentatyával.

Az ünnepség után a pápa fogadta a diplomáciai testületet és az Ázsia-szer- te szétszórt kínai katolikusok száztagú küldöttségét. Előttük hangzott el a kínai szakadár egyházzal kapcsolatot kereső megjegyzése.

Cebuban, a filippin kereszténység legrégibb központjában, főként a családi élet kérdéseivel foglalkozott a pápa. A házassági hűség, gyermekáldás, abortusz kérdésében a közelmúltban elhangzott sok határozott hangú pápai nyilatkozat között talán ez volt a leghatározottabb.

A déli Mindanao szigeten, Davaóban, a keresztények és a mohamedán