A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
282 kisebbség közötti viszályok színhelyén a muzulmán közösség vezetőihez a kölcsönös nagyrabecsülés és bizalom helyreállításáról szólt a Szentatya. Bacolod vidékén a cukornád ültetvények birtokosai és munkásai előtt megismételte, amit Zaíre-ban és Brazíliában mondott: „A föld Isten adománya. Megengedhetetlen, hogy ezt az adományt úgy használják fel, hogy hozama csak egy kis csoport érdekeit szolgálja, míg mások — a nagy többség — ki vannak zárva az előnyökből. A birtokosokat ne a nyereségnövelés gazdasági törvénye vezesse, ne a javak halmozása vagy a verseny kívánalmai irányítsák, hanem az igazságosság követelménye.” És elvetette az erőszakot mint a társadalmi ellentétek megoldásának eszközét. Iloilo város katedrálisában a katolikus mozgalmak vezetőivel találkozott, Legazpíban a földművesekkel, Morongban a vietnami és kambodzsai menekültekkel. Szombat délután ért vissza Manilába, ahol még meglátogatott egy lepratelepet, majd Ázsia püspökeinek leadóállomásán, a Rádió Veritas hullámain keresztül küldte üzenetét Ázsia népeinek. Vasárnap délelőtt még átrepült az északi Bagioba, de fél egyre már ismét a manilai repülőtéren kellett lennie a hivatalos búcsúzásra. A búcsúzás nagyon bensőséges és kedves volt. Mindenki meg volt hatódva. A Szentatya is. ★ A gép estére érkezett az Egyesült Államok csendes-óceáni központjába, Guamba. A sziget 96%-ban katolikus. A szabadtéri szentmise után a Csendes-óceán püspökei találkoztak a Szentatyával. ★ A két távol-keleti szigetország, Fülöp-szigetek és Japán között a különbség első pillantásra szembeötlik. Az egyik a „harmadik világ” gazdasági, társadalmi és politikai problémáival viaskodik, a másik gazdasági nagyhatatlom, rangban közvetlenül az Egyesült Államok után. A filippínók 85%-a katolikus, Japán 117 millió lakosa közül csak 406.000 (700.000 a protestánsok száma - összesen 1%). A Fülöp-szigeteken milliós tömegek ujjongtak a pápa körül, Japánban a legnagyobb hivő sereg 50.000 személyből állt. A filippínók nem titkolták érzelmeiket, a japánok tartózkodóak és fegyelmezettek. Manilában nyári melegben folytak le az események, Tokióban hideg eső fogadta a pápát, Hirosimában metsző szél fújt, Nagaszakíban havazott. A három város a pápa zarándokújának más és más oldalára világított rá. Tokióban a japán nemzeti jelleg domborodott ki, Hirosimában az atomkor és az emberi együttélés kérdése, Nagaszakíban a japán katolicizmus múltja és jelene. A tokiói katedrálisban a papokkal, majd a szerzetesekkel, azután a világiakkal találkozott a Szentatya, egy sportpályán 30.000 embernek misézett és prédikált, a nunciatúrán a püspöki kart fogadta, délután meglátogatta a jezsuiták vezette Sophia Egyetemet. Il.János Pál japáni útjának legvitatottabb eseménye Hirohito császárral
