A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

225 kibérelnie, sőt kölcsönzött bútorokkal be is rendeznie. Itt akarta elhelyezni az új noviciátust. Ehhez azonban az esztergomi főegyházmegye jóváhagyására volt szükség. Ezt a jóváhagyást 1945. július 17-én kapták meg. A Vöröstorony utcai kápolna felszentelésére 1945. július 31-én került sor. A háború alatt néhány hónapig az abonyi ház üresen állt és megsérült. Az Abonyban élő testvér különböző családoknál vészelte át a nehéz időket. A hábo­rú befejezése után helyreállították a megrongálódott házat, sőt július 2-án ebben a házban szentelte fel Cselényi József pápai kamarás, plébános a Szívek Királynő­je kápolnát, amely a Szívek Királynője Társulat magyarországi központja lett. A kápolnaszentelési mise szentbeszédében P. Csávossy azt kívánta, hogy legyen ez a kis kápolna a nagy Mária-tiszteletnek egy gyújtópontja az egész ország számára, kegyhely, zarándokhely, lelkigyakorlatos-ház a lelkek nevelésére, a tökéletes Mária-tisztelet szellemében. Ily módon az Unum a háború pusztító vihara után három helyen éledt új­já: Szegeden, Budapesten és Abonyban. A kis közösség életében rövid, de igen termékeny új szakasz kezdődött. 1946 márciusában Margit Mária anya jezsuita lelkivezetője irányításával 30 napos lelkigyakorlatot tartott. Az Unumban egymást érték a családi esemé­nyek: felvétel, beöltözés, fogadalom, újítás, probáció és örökfogadalom. Elég nagy szegénységben éltek, mint akkortájt mindenki. A testvérek egy új apostol- kodási módszerrel próbálkoztak. Margit Mária anya mindegyikükre égy-egy utcát bízott, azt kellett lelki pártfogásba venniök. Ez a módszer egy friss élménye so­rán született. Szegeden részt vett a kultúrházban valami ünnepségen. Ekkor lel­kében úgy érezte, hogy Móravárost különös módon őrá bízza a Szűzanya: „Légy te az anyjuk: járj körül a városban mint anya, és viseld gondjukat, lelkűk gond­ját!" Erről az élményéről csak hosszú évek múltán beszélt, de a közben kialakí­tott apostoli módszer akkor már eleven gyakorlattá vált az Unumban. 1948-ban, az iskolák államosítása során, a szegedi óvodát is államosítot­ták. A testvérek ellátását, akik így kenyér nélkül maradtak, átmenetileg 30 család vállalta magára. Abonyban pedig az 1947-ben kibérelt és nagy anyagi áldozattal rendbehozott ház és kert került hamarosan államosításra. A testvérek nyugodtan fogadták a veszteséget, Margit anya pedig mosolyogva még ezt mondta: Szinte élvezem a helyzetet, amelyben vagyunk. A mennyei Atya min­den létalapot megvont tőlünk. (1948. szept. 29.) Rendkívüli időket élt át a fiatal Unum. Margit Mária anyát elborították a teendők — de nem az aggodálmak. Belső élete alakulásáról több visszaemléke­zés tájékoztat. Minden körülményben a mennyei Atya akaratát vagy megengedését látta. Ezért nem nyugtalankodott, sőt a nehézségek örömet váltottak ki belőle. Igazán sérelmes volna a mennyei Atyára nézve, ha nem hagyatkoznánk rá egészen. Mert ez azt jelentené, hogy Ő nem tudja megoldania dolgot. Isten mintegy körülvesz engem, nem tudom másképp kifejezni. Mint­ha már nem tudnám annyira csodálni a szenteket, mert magamon lá­I

Next

/
Thumbnails
Contents