A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

205

„Édes hazámnak akartam szol- oooooooooooooooooooooooooo gálni...” Kájoni János: Cantionale Catholicum. Petrás Incze János: Tudósi- MÚLT ÉS JELEN

tások. — Összeállította Domokos Pál

Péter. Budapest 1979. Szt. István Tár- oooooooooooooooooooooooooo sulat kiadása. 1520 oldal.

A moldvai magyarság, közkeletű megjelöléssel a csángók világa tárul fel előttünk egy életmű gyümölcseként közreadott vaskos kötetben. Domokos Pál Péter Bartók Béla ihletésére lett a csángó magyarság kutatója. Bartók 1924-ben azt írta, hogy az egész magyar nyelvterületen megtörtént a népdalgyűjtés, kivéve a Bakó környéki csángó magyar falvakat. Ez a mondat indította el 1929-ben Domokos Pál Péter Moldvába, ahol a szétszórtan, csoportokban élő csángó magyarok között legelőször gyűjtötte népdalaikat. „Gyűjtőutaimon megállapithattam, hogy aki Moldvában katolikus, az magyar, vagy aki magyar, az egyszersmind katolikus is. Számukat személyes tapasztalatom, számbavételem, kalendáriumok, egyházi schematizmusok és a hivatalos román népszámlálás adatai alapján 120 000-re tettem, akik közül mintegy 80000-en anyanyelvűkként beszélik a magyart.” (17.o.)

Honnan a magyar kultúrának ez a gazdagsága? Hogyan kerültek a Keleti- Kárpátok külső lejtőire az ott élő magyarok? Domokos Pál Pétert ez a két kérdés egész életére foglyul ejtette. Első népdalgyűjtő útját számtalan adatgyűjtő zarándoklat követte, azzal a belső ösztönzéssel, hogy a meglehetősen tájékozatlan magyar közönség előtt felfedje a csángóság titkát. 1929-ben írta első kis könyvét, „A moldvai magyarság”«t. Most megjelent művében rövid tárgyszerű és tényszeAndrás Imre

FONTOS KÖNYV A MOLDVAI MAGYARSÁGRÓL

rű összefoglalást nyújt róluk, mert „a statisztikákban eredménytelenül keressük őket. ,Nincsenek.’ A hatalmas népzenei, népnyelvi és egyéb néprajzi anyag olyan nép ajkáról gyűjtődött, amelyik nincs(96.o.)

A „Történeti áttekintés” című, alapvető fontosságú fejezetből megtudjuk, hogy II. Endre magyar király a német lovagrendet telepítette a Keleti-Kárpátok mindkét lejtőjére, határvédelemként, ellátva a rendet sok kiváltsággal. A lovagok azonban független kis német államot akartak itt alapítani, mire II. Endre 1225-ben kiűzte őket. Az üresen maradt védővonalba magyar határvédőket telepített. Ez az első, Kúnországba került csoport, a csángó magyarok legelső csoportja. A második magyar letelepedésről a Vatikáni Titkos Levéltár három dokumentuma tudósít. A kúnok megtérése után Róbert esztergomi érsek Kúnországba látogat, és 1227-ben Teodorik domonkos szerzetest mint milk ovi püspököt a kúnok püspökévé szenteli. Kíséretében van Béla herceg is, a későbbi IV. Béla, aki fogadja a kúnok hódolatát; ettől kezdve felveszi a Rex Cumanie cimet. Az