A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

204

/Látható emberként megjelent köztünk a láthatatlan Isten; az idő kezdete előtt született, mégis időbeli létezést vállalt; hogy önmagában emeljen föl mindent, ami elbukott, és így helyreállítsa a világ rendjét, és a kárhozatra méltó embert a mennyek országába újra meghívja. (II. karácsonyi prefá- c ió.) /

/Krisztus, a mi Urunk az ő megtestesülésének titka révén a hit világosságára vezette a sötétségben tévelygő emberi nemet, és mindazokat, akik szolgaságra születtek az ősbűn által, az újjászületés fürdőjében Isten fogadott fiaiként emelte magához.

(Nagyböjt IV. vasárnapjának pre- fációja.)/

/Úgy szeretted a világot, irgalmas Istenünk, hogy olyan Megváltót küldte! nékünk, ki akaratod szerint emberként élt a földön: hasonló lett hozzánk, de minden bűn nélkül. így azt szereted bennünk, amit Fiadban szerettél, kinek engedelmessége miatt visszakaptuk adományaidat, melyeket elvesztettünk az engedetlenség bűne által. (VII. vasárnapi pre- fáció.)/

/A te örök Igéd ő, általa alkottál mindent, valljuk a II. eucharisztikus imádságban. Minden benne áll fenn, írja Szt. Pál.(Kol 1,17.)/ /Megtestesülése a világtörténelem és az üdvösségtörténelem csúcspontja. Amikor közöttünk élt, azt is előre jelezte, hogy a világ végén ismét eljön a történelem beteljesítésére.)/

/0 első eljövetelekor magát megalázva testet öltött, teljesítette a kezdettől fogva néki rendelt küldetést, és megnyitotta számunkra az örök üdvösség útját; hogy amikor újra eljön dicsőséges fényben, látható valóságban nyerjük el, amit most ígéretként várva várunk. (I. ádventi prefáció.)/

(A rajzokat engedéllyel a Good News Bible fordításból vettük át)

Az irgalmas szamaritánus (Lk 10,33)

A Kezdet, a Csúcspont és a Vég

Az elveszett bárány (Mt 18,13)