A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
203 kijátszva minden csapdát, melyet az őskígyó állított, megtanított minket legyőzni a romlás mételyét, hogy a húsvéti misztériumot méltó lélekkel ünnepeljük, és egyszer majd eljussunk az örök húsvétra. (Pre- fáció nagyböjt I. vasárnapján.)/ 1(d) Ö, midőn egy ital vizet kért a szamariai asszonytól, maga már meg is teremtette benne a hit ajándékát; jóságában azért szomjazott az asszony hitére, hogy lángra gyújtsa benne az Isten iránti szeretet tüzét. (Nagyböjt III. vasárnapjának prefációja.)/ /(e) Ő kinyilatkoztatta dicsőségét a választott tanúk láttára, és a miénkkel közös testi alakját sugárzó fényességgel árasztotta el, hogy tanítványai szívéből kivegye a kereszt botrányát, és megmutassa, hogy az egész Egyház testében be kell teljesednie annak, ami elsőnek csodálatosan az Egyház fejében ragyogott fel. (Prefáció Urunk színeváltozásáról.)/ ^ /(f) Ő valóságos ember volt, és megsiratta barátját, Lázárt, majd örök isteni hatalmával életre hívta sírjának mélyéből; ő megszánta az emberiséget is, és a szent misztériumok által új életre vezet minket. (Nagyböjt V. vasárnapjának prefációja.)/ Üdvösségszerző megtestesülés /A miseprefációk több alkalommal és többféle módon szemlélik a megtestesülést, az Úr Jézus istenemberi sorsának egészét, egyetemesen üdvözítő távlataiban is. A kimondhatatlan misztériumról csak szegényes szavaink ismételgetésével, szebbre és teljesebbre törekvő csiszolgatásával tudunk és merünk nyilatkozni./ /A II. eucharisztikus imádság prefációjában (az imádság teljes egészében 200 körül keletkezett) az Atyához szólunk. A te örök Igéd ój általa alkottál mindent, és őt küldted, hogy Üdvözítőnk és Megváltónk legyen; ezért öltött a Szemlétektől testet, és született a Szent Szűztől. Majd akaratodat teljesítve és szent népet szerezve néked, a keresztfán kitárt karral elszenvedte a kínhalált, hogy föloldja a halálnak átkát, és a föltámadásról bizonyságot adjon nékünkf /Örök Igéd gyarló emberségünket magára vette, és ezzel emberi halandóságunkra fogyhatatlan dicsőség származott, sőt csodálatos cserével miénk lett isteni örök és boldog élete. (III. karácsonyi prefáció.)/ i
