A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

191 lentős részét tartalmazzák, és még Krisztus előtt íródtak. Teljes héber szövegem­lék csak a Kr. u. X. századból és még későbbről származik, vagyis 1000-1500 év­vel későbbről, mint az ószövetségi könyvek végleges szövegének megszerkesztése. Kétségtelen, hogy a másolatokban az eredeti kiadással szemben számos eltérés keletkezett, mert a századok folyamán először arám, majd quadrátus (négyszö­gül betűkre kellett átírni az eredeti írásformát. Közben a héber nyelv is módosult. Magyarázó lapszéli jegyzetek csúsztak be a szövegbe. Az egyfolytában való írás miatt külön szavak egybekerültek. Fontos tényező az, hogy a magánhangzójelek teljes hiánya miatt, továbbá egy-egy szöveg eredeti értelmének elfeledése miatt a szöveg helyenként homályossá vált, és akkor megpróbálták érthetővé tenni, még szövegmódosítással is. A Kr. előtti századokban keletkezett két fordítás: a szamaritánus meg az egyiptomi görög (Septuaginta, Hetvenes) bizonyság arra, hogy a kezünkben levő héber szöveg nem minden pontban azonos a két fordítás alapjául szolgáló, igen régi héber szöveggel. A héber szöveg rögzítésén egymást követő tudósnemzedékek fáradoztak: a Kr. utániI. századigaz írástudók, azután a III. századik a misnatudósok, majd az V. századig a talmudisták, végül a VIII. századig a magánhangzó-jelölést elvégző masszoréták. A szorgos munka eredmé­nye a masszoréta szöveg, nyugati és keleti változatával. A modern kritikai kiadá­sok készítői (Rudolf Kittel és munkatársai) felhasználják a régi fordításokat, vo­rn int a modern szentírás-magyarázók szövegjavításra tett javaslatait is — Min­dent egybevéve: az ószövetségi Szentírás szövegével kapcsolatos kritikai problé­mák (a több évszázaddal régebbi keletkezés, valamint a héber nyelv sajátosságai­val járó szövegromlások miatt) nagyobb számban vannak és nehezebbek, mint az újszövetségi szövegkritikai nehézségei. A francia rádióhallgatók 1980 legnép­szerűbb emberének II. János Pál pápát tartották, utána Lech Walesa és a Cal­cuttái Teréz anya következik. • Az evangélikus dán missziós társaság fenn­állása óta először a belföldi misszóra is figyelmet fordít. A hinduizmus által befolyá­solt új vallási mozgalmak tették ezt szükségessé. • A luteránus világszö­vetség 1980-as számadatai szerint az egész világon 70 millió luteránus él: Európában 52,3, Észak-Amerikában 9,1, Ázsiában 3,8, Afrikában 3,2, Dél- Amerikában 1,2 millió. • 1980 utolsó napjaiban 30 000 fiatal jött össze Ró­mába a fiatalok zsinatára. Öt napon keresztül együtt imádkoztak,ismerked­tek reformátusok, evangélikusok, orto­doxok, anglikánok, katolikusok. A tai- zéi Roger testvér irányítása alatt, 150 római egykázközség közreműködésével egy testvéribb világrend reményét élesz­tették egymásban. A Szent Péter-bazi- likában a Szentatya vezette az egysé­gért végzett közös imádságot, és több nyelven szólt a fiatalokhoz. • Clayton Nenno jezsuita atya és néhány társa a New York-i Stock Market (börze) közelé­ben telepedett le. Mivel az üzletvilág­nak nagy a befolyása az amerikai sze­gények és a szegény népek életére, fon­tosnak tartják, hogy a hit és a szociális igazságosság kérdéseiről a pénzszakér­tőkkel párbeszédet folytathassanak. • A chilei jezsuiták szociális intézetének felmérése szerint a kérdőívre válaszo­lók 82%-a vallotta magát katolikusnak, 8%-a protestánsnak. 95%-a hisz Krisz­tusban, bár 22%-a kételkedik a feltá­madásban. A Mária-tiszteletet fontos­T INNEN-ONNAN

Next

/
Thumbnails
Contents