A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

i

nak tartja 70%, ezek közül 50% részt vesz máriás megmozdulásokon. 7% vasárnaponként szentáldozáshoz járul. A megkérdezettek fele nem volt tisztában az Oltáriszentség eredetével, 92% a nyolc boldogsággal. 33% azért katolikus, mert családja is az, 17% pedig az Egyház lelki és társadalmi programja miatt. 60% meg van elégedve a papság viselkedésével, 40% szerint túl sokat politizálnak. 50% szerint az Egyház feladata az evangélium meghirdetése, 50% viszont az emberi jogok és a szabadságra nevelés védelmét várja tőle. • Az angol katolikusok januárban ünnepelték a szent életű Richard Challo- ner püspök halálának kétszázadik évfordulóját. A katolikusok üldözése miatt francia területen működő angol kollégium és papnevelő intézet kiváló növendéke, tanára és adminisztrátora volt. Huszonöt évi külföldi tartózkodás után tért vissza Londonba, hogy a város huszonötezer katolikusának titokban gondját viselje. Később püspökké szentelték, és lelkipásztori felelőssége kiterjedt az észak-amerikai angol területekre (a mai Egyesült Államokra) is. Szenttéavatási perének megindítására gondolnak. • A bolíviai katonai kormány egy hétre felfüggesztette a Presencia című katolikus hetilap megjelenését. A következő szám közölte a püspöki kar tiltakozását. A szociális kérdésre, a nagybirtokokra és a katonai hatalom szerepére vonatkozó felfogásuk különbözősége miatt az egyház és az állam kapcsolata egyre rosszabbodik. • Frank Duff, a főleg angol nyelv- területen, de egyebütt is elterjedt Mária Légió (Legion of Mary) társalapítója 91 éves korában Dublinban elhúnyt. A II. vatikáni zsinatra a világiak apostolkodásának szakembereként hívták meg. Ó’ Fiaich bíboros gyászbeszédében a világi apostolkodás úttörőjének nevez192

te. • A katolikus bevándorlásügyi szervek képviselői Genfben tartott megbeszélésükön elhatározták, hogy több figyelmet fordítanak az afrikai menekültek problémáira. A világ menekültjeinek a fele afrikai. • A brazil sajtó szemére vetette az egyházi vezetőségnek, hogy titokban tartotta a Szentatya levelét, amelyben a brazil püspököket óvta a politikai életbe való egyenes beavatkozástól. A püspöki kar elnöke, Luciano Mendes de Almeida válaszában kiemelte, hogy a Szentatya a levelét személyesen intézte minden brazil püspökhöz, tehát nem sajtóközleménynek szánta, és levelében arról is szólt, hogy az Egyház küldetéséhez tartozik a személy és az állampolgári jogok előmozdítása és védelme. • Nicaraguában tervbe vették egy indián egyetem megindítását, hogy ősi kultúrájuk megőrzését és fejlesztését megkönnyítsék számukra. • 1600 évvel ezelőtt gyűlt össze a második egyetemes zsinat Konstantinápolyban. Ez a zsinat egy hitvallásszöveget fogadott el az Egyház hitének hiteles összefoglalásaként (az ún. nicea-konstantinápo- lyi hitvallást). Ezt imádkozzuk a vasárnapi szentmisében, és ez minden kereszténynek (katolikusoknak, ortodoxoknak, anglikánoknak, protestánsoknak) közös hitvallása. • A chilei kormány megtagadta Joseph Combiin belga atyának, hogy Chilébe visszatérjen. Combiin atya az ún. felszabadulásteológia egyik neves képviselője; része volt a latin-amerikai püspökök híres medel- líni konferenciájának előkészítésében. Előbb a brazil Recifében volt tanár, majd amikor a brazil hatóságok 1972- ben kiutasították, a chilei Talca szemináriumában kezdett tanítani. A chilei kormány „nemzetbiztonság”-elméletét a szabadságjogok nevében visszautasítja. Combiin atya újra Brazíliában fog