A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
161 Azok számára, akik szemé- oooooooooooooooooooooooooo lyesen ismerték, kurzusait és előadásait hallgatták, „Schütz páter” MÚLT ÉS JELEN fogalom volt. A ravatalánál 1953ban mondott beszédben hangzott oooooooooooooooooooooooooo el, illő méltatásként, ez a megállapítás: „Senki sem állhat már ki Isten szent népe elé, aki ne tanult volna tőle, akár közvetlenül, akár közvetve: tudósok és papok hosszú sora a hallgatók és hívek beláthatatlan soráttanítja az ő nyomán." A magyar piarista rend számos kiválóságot adott a magyar profán és szent tudományoknak; közéjük tartozik Schütz Antal is, aki a bölcselet és a hittudomány irodalmát gazdagította. Annak ellenére, hogy az anyanyelve német volt, és csak az iskolában tanult meg magyarul, jelentős szerepet játszott a filozófia és a teológia magyar nyelvű tolmácsolásában. Nyisztor Zoltán Ötven esztendő című kiskönyvében,ahol századunk magyar katolikus megújhodásának nagyjait mutatja be, közvetlenül Prohászka Ottokár és Bangha Béla mellé állítja a neves tudóst. A mai fiatalság már talán egyáltalán nem ismeri Schütz Antalt. Az én nemzedékem még a híres Sík—Schütz-diákimakönyvből kapta lelki táplálékát; a gimnáziumban Schütz világos nyelven, szakszerűen megszerkesztett hittankönyveiből tanulta a katolikus világnézetet. Több papnemzedéknek és értelmiséginek Schütz Antal professzor tanította a pesti egyetemen a filozófiát és teológiát. Kétségtelen, Schütz Szabó Ferenc SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT SCHÜTZ ANTAL bölcseleti rendszere és dogmatikája ma már több ponton túlhaladottnak tűnik; de a neves piarista a maga korában a tudományos lelkiismeretesség és nem egy ponton a merész újító, az idők jeleire figyelő gondolkodó prototípusa volt. Mostani megemlékezésünkben főleg Schütz Antal alapbeállítottságának, lelki-szellemi nyitottságának és korszerűségének néhány tényezőjét szeretnénk felvillantani. A gimnáziumi hittankönyvek mellett pályafutása első szakaszában főleg a magyar bölcseletet gazdagította. Az arisztotelészi—Szent Tamás-i filozófiarendszert mutatta be 1927-ben megjelent, A bölcselet elemei Szent Tamás alapján című magyar nyelvű filozófiai summája. Kecskés Pál A bölcselet történetében (A magyar bölcselet mai irányai c. zárófejezetben) így méltatja Schütz Antalt: „Schütz az újskolasztikus programhoz következetesen szívesen látogat el a modern l
