A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
101 Ádám vereséget szenvedett Sátántól. Mózesre szintén a sivatag emlékeztet, a negyvennapos pusztai böjtölés és imádkozás Isten közelében; továbbá a magas hegy, amely mintha a Nébó lenne, ahonnan Mózes látja az egész ígéretföldjét. Azokon a megkísérléseken, amelyekben az ószövetség népe általában elbukott, Jézus győztesen megy keresztül. A nép a mannával nem úgy gazdálkodott, ahogy Isten szándéka szerint kellett volna: Jézus megmutatja, hogy az ember legfontosabb tápláléka Isten akarata. A nép oktalan csodavárással kísértette Istent, főleg amikor a pusztában zúgolódott ellene; Jézus teljesen az Atyába veti bizalmát, és nem egyezik bele abba, hogy Messiás voltának bizonyítására a kísértő káprázatos csodát követeljen tőle. Izrael számtalanszor esett vissza az evilági istenek imádásába (gondoljunk az aranyborjúra, a kánaáni istenségekre); Krisztus nem egyezkedik e világ isteneivel és hatalmasságaival. c) Nagyon időszerű téma a XX. század második felében és nagyböjt idején a kísértő, a Sátán létezése. Sokan — keresztények, katolikusok is - a vallásos folklór maradványát látják benne, egy mitológiai alakot, az embert meghaladni látszó gonoszság megszemélyesítését. Ez a felfogás azonban a komoly, tárgyilagos bibliamagyarázat eredményeivel szemben tarthatatlannak bizonyul. Az evangélium műfaji és történeti kérdéseinek kritikai tisztázása után is alapvető igazság marad, hogy Krisztus számára a Sátán létező személy; hatalmas, erős ellenfél, a hazugság atyja, a világ ura, az ő keresztre feszítésének is a maga módján kiváltó oka. Erős ellenfél, akinél azonban Jézus erősebb, és akit a Sátán számára kiszámíthatatlan módon kijátszik és legyőz. Sátán személyes létező. Aki tehát Sátán létét tagadja vagy nem veszi komolyan, az végeredményben Jézusnál akar okosabb lenni, és ezért felfogása a Szentírással aligha egyeztethető össze. — Charles Beaudelaire francia költő találóan jegyezte meg: Az ördög legravaszabb csele abban áll, hogy bebeszéli nekünk, hogy az ördög nem létezik. d) Jézus megkísérlését azonban nem a Sátán rendezte meg. Megkeresztelkedése után a Lélek vezette a pusztába, hogy ott a Sátán megkísértse; Isten Lelke, aki a keresztségben leszállt rá, és Messiás voltát nyilvánvalóvá tette. A történelmet egyedül Isten uralja és kormányozza. Biblián kívüli írások a Sátánt találóan Isten láncos kutyájának nevezik. Sátán tehát csak abban a mértékben a világ ura, ...e kövek kenyérré vájjanak...
