A Szív, 1981 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1981-03-01 / 3. szám
102 amennyire Isten a pórázt hosszúra engedi, vagy rövidre fogja. e) A megkísértéssel és Jézus győzelmével lényegében már az valósul meg a nyilvános működés kezdetén, ami a kereszthalálban válik majd bevégzett teljességgé: Isten királyi hatalma és a Sátán birodalma világosan elhatárolódnak egymástól. A két birodalom nem földrajzilag, térbelileg különbözik, sőt még csak nem is a személyek egyértelmű, megmásíthatatlan hovatartozásával. A két birodalom határai magatartások, lelkületek, a kísértésben fogant személyi döntések között húzódnak. Megindul tehát a Messiás és a Sátán közötti küzdelem; nem látszatküzdelem, hiszen életre-halálra megy; bár végső kimenetele eleve el van döntve. Olyan értelemben van eldöntve, hogy álokoskodásaival, gonosz sugalmaival a Sátán csak azt tudja kárhozatba vinni, aki maga is a gonoszságot vagy legalább is a hamis bölcsességet akarja. A küzdelem megindul. Sátán tűnik majd fel a farizeusok Jézusgyűlöletében, Péter pillanatnyi elvakultságában, Júdás árulásában, a tömegeket Jézus ellen uszító vezetőkben; és egyáltalán mindabban, ami az emberiség történelme folyamán ezekre az evangéliumokban feljegyzett magatartásokra hasonlít, vagy ami a Jézus hármas megkísérlésével rokon megkísérlésben az ember meghátrálásával végződik. C) a) Jézus megkísérlése vigasztalja és erősíti a keresztény embert és az Egyházat. Mindnyájunkat hasonló kísértések fenyegetnek és szorongatnak. Az Egyház körül meg az Egyházban dühöng a vihar, csábít az elvilágiasodás, a szó sokrétű értelmében. A szóban forgó evangéliumi elbeszélés eredeti kateketikai jelentése, mint már mondottuk, fontosabb a történetkritikai nehézségnél, és mindig időszerű marad. A kereszténység azt tartotta és tartja, hogy Jézus hármas megkísérlésére mint alapvető típusa minden kísértés visszavezethető. (Vö. ÍJn 2,16.) b) A szentbeszéd a végére ért. Gondolatunk azonban ne álljon meg, hanem szője tovább a megkísértés témáját. Elmélkedésemet egészen személyesen folytassam. Milyen formáiban érvényesül az én életemben a kísértés misztériuma? Talán elég könnyű prédája vagyok a Sátánnak? Vagy pedig hálás szívvel köszönhetem meg Uramnak, hogy amikor a Kísértő próbál megtépázni, akkor is az én Uram misztériumát élem újra, a hűség és a győzelem kegyelme működik bennem? Nagy Ferenc HALOTTUNK Dr. Takács Ernő Onex, Svájc NYUGODJÉK BÉKÉBEN!
