A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

81

2. ISTEN HÁZANÉPE ooooooooooooooooooooooooo

======= Jézus meghalt, fel- PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSOK

Jézuséi bennünk ' támadt és elküldte

===========^ Szentlelkét, hogy ooooooooooooooooooooooooo

„Isten szétszórt fiait egybegyűjtse" (Jn.

11,52). Ezt a megbízatást adja a feltámadt Úr apostolainak is: „Menjetek, tegyétek tanítványommá mind a népeket... S én veletek vagyok minden nap a világ végéig" (Mt.28,19-20). Ugyanezért imádkozott Jézus Atyjához az utolsó vacsorán: „De nemcsak értük (a tanítványokért) könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Legyenek mindnyájan egy. Amint te. Atyám, bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is bennünk, hogy így elhigyje a világ, hogy te küldtél engem... Én bennük, te bennem, hogy így ők is teljesen egy legyenek" (Jn.17,20-23).

„Én bennük" — a feltámadott Jézus él mibennünk, és eltölt Szemléikével. Ez a felbecsülhetetlen kegyelem, amelyet Isten ad az újszövetség híveinek: önmagát adja. így leszünk az Isten házanépévé, az Atya gyermekeivé, Jézus testvéreivé és testének tagjaivá, a Szentlélek élő templomaivá. A Krisztus és a Szentlélek által belénkoltott új élet megnyilvánulása bennünk a hit, a szeretet és a re- mény._______________________________________________________________

Nemeshegyi Péter

Mi a kereszténység?

‘1— A keresztény hit személyes viszony az Istennel. „Istenem én hiszek te- Hit benned, ráhagyatkozom jóságodra, ráhagyatkozom szavadra" — ez a hívő

ember alapbeállítottsága. „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne" — mondja első levelében Szent János (4,16). Maga Isten szól hozzánk Jézus szava, élete, halála, feltámadása által: „Ember, hidd el, hogy veled vagyok, hogy fontos vagy nekem. Hidd el, hogyha rám teszed életedet, az nem vész kárba. Hidd el, hogy én vagyok az örök szeretet. Hiszed-e?" Aki erre a hívásra igennel felel, annak van hite. Isten szavára, hűségére építi egész életét. Isten kezébe teszi le halálát. Nem elvont elméletek elfogadása a hit, hanem életformáló elhatározás.

Csak olyan ember képes erre az elhatározásra, akinek a szíve mélyén felcsillan a Szentlélek fénye, és felismerheti a keresztre feszített Jézus vérbe borult arcán az Isten diadalmas szeretetének ragyogását (2.korintusi levél 4,6). Csak az az ember tud bekapcsolódni minden idők keresztényei hitvallásának kórusába, akinek lelke húrjait a Szentlélek ráhangolta az Isten zenéjére. Nem ember műve az, hogy az evangélium szava az emberszív mélyéig hatoljon, hanem Istené, aki „megnyitja szívünket" (Apostolok Cselekedetei, 16,14). Ez a kegyelem pedig