A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-02-01 / 2. szám

71

Ezt az ünnepet régi magyar nyelvemlékeink közül a Müncheni kódex (1466) már Gyertyaszentelő' Boldogasszony ünnepének nevezi, az Érdy kódex (1527) Mária tisztulása néven említi. A Szabolcsi Zsinat Szent László királyunk uralkodása idején 1092-ben a kötelező ünnepek közé sorolta.

Jézus bemutatása a templomban, mint bibliai jelenet, számos magyar templom szárnyasoltárának képsorozatában megtalálható: Almakerék (1400)— Aranyosmarót (1450) — Berethalom (1515) — Csíkszentimre (1500) — Kassa (1474) — Okolicsno (1500) - Szepeshely (1510) - Szepesszombat (1480) oltárképén látjuk Józsefet és Máriát, meg Simeont, katján az isteni Kisdeddel. Szarvasgede barokk oltárképén Mária magában áll, és kezében égő gyertyát tart.

A jezsuiták a pécsi fődzsámit (mecsetet), a mai belvárosi templomot, Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére szentelték 1688-ban. Az utalás érthető: Krisztus a mohamedán világ számára is a Világ Világossága. Hasonló megfontolás vezette a szolnoki ferences barátokat is, akik a várbeli mecsetet először Kapisztrán Szent János tiszteletére szentelték, de amikor a kurucok a templomot lerombolták, a helyébe fából, nádból épített kápolnát már Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére szentelték.

Ma is kevés olyan katolikus falusi otthon akad, ahol ne volna szentelt gyertya.Sokfelé ma is szalaggal átkötik és a falra akasztják. Régebben vihar idején gyújtották meg, vagy amikor házszentelésre étkezett a pap, illetve, amikor beteghez hozta a Szentséget.

De honnan ered az a hiedelem, hogy rövid lesz a tél,ha Gyertyaszentelő napján zord az idő, és a medve kijön, és kint is marad barlangjából? A sok évszázad meteorológiai tapasztalata nyomán születhetett meg a középkorban ez a deák mondás:

Sole micante Maria purificante Gyertyaszentelő napján,ha süt a nap,

Maius erit frigus, quam ante. A másnap szörnyű hidegre virrad.

Szeder Mihály

A lőcsfalvi pap naplójából:

Kinn Lőcsfalva határában, a Szombathely-Nagykanizsa vasútvonal mentén van a „cigány-telep.” Még József főherceg cigányletelepítési politikájának a maradéka. Egy utca az egész, vagy 10-12 ház. Egyszerű, náddal fedett, vályogfalú házak, kicsi kis ablakokkal. Ott lakik vagy tíz család, amikor éppen otthon vannak, mert sokszor hónapokig nem lehet látni a kéményfüstöt, vagy az ablakvilágot, ami rendesen annak a jele, hogy úton vannak.