A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
567 liumi tanácsok útjára hívta meg őt: arra, hogy szentelje életét Istennek a tisztaság, szegénység és engedelmesség fogadalmával. De hogyan? Hol? Milyen életkeretben? 1927 áprilisában részt vett a Sacré-Coeur (Mikszáth Kálmán tér 1) lelkigyakorlatán. 12-én, nagykedden rendkívüli élményben volt része. Miután elvégezte szentgyónását a lelkigyakorlat vezetőjénél, a jezsuita Csávossy Elemérnél, a kápolnába akart sietni; ekkor elemi erővel ragadta meg őt a lelkében élő Isten jelenléte. „Istennel találkoztam" — mondta később erről a kegyelmi pillanatról. Nagyszerdán felkereste a jezsuita rendházat, és megkérte Csávossy Elemért, legyen a lelkivezetője. Szívesen, hangzott a válasz. Margit a következő heteket a szeretet lángolásában töltötte. Főzött vagy takarított, bevásárolt vagy munkája után sietett: ugyanaz az élmény tartotta hatalmában. Megtapasztalta a benne élő Isten állandó szerető jelenlétét. „Ő énben- nem, és én Őbenne" — naplójában csak ennyit tudott feljegyezni erről a fölfog- hatatlan misztériumról. A következő hónapok, sőt évek a keresés útszakaszát jelentették. Meg kellett találnia azt az életkeretet, ahol ennek a titoknak imádására szentelheti magát. (folytatjuk) Négyesy Irén a m m e Te vagy az én menedékem kinek lényét alig értem vágyam mégis hozzád térdei Nem láthatlak én Egésznek ha rád nézek Semmibe nézek de a rész is így egész lesz Tenyeredben még ha hely van végy fel engem s rejts el abban hogy ne legyek otthontalan Úgy kellesz mint csend az éjben hideg kútvíz forró délben te vezéreld jobb ik énem Hadd lehessek vágyad mása akaratod akarása gondolatod egy szikrája Fűzfavesszőt törj le engem és ültess el a szívedben hogy ne legyek gyökértelen így talállak éjben, napban félig megtett mozdulatban alig kiejtett szavakban Hatalmas vagy vizek árja csendes mint a fehér mályva hideg éjben meleg máglya Legyek pacsirtád az éjben dobd fel szívem, hogy ne féljen úgy dalolni, hogy elégjen
