A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-12-01 / 12. szám

549

zására a Communio c. nemzetközi szaklapot indította el. Műveinek bibliográfiája 1965-ben 38 könyveimet és 80 tanulmányt tartalmazott, azóta ez a jegyzék jelentősen bővült, főleg a hatalmas Herrlichkeit újabb köteteivel. A rövid életrajzi áttekintés után most megkíséreljük ennek a monumentális műnek egészen vázl- tos bemutatását, főleg a teológiai írásokra összpontosítva a figyelmet. (Az érdeklődők bővebben olvashatnak erről a Mérleg 1975/4. számában!)

H. de Lubac írja UrsvonBalthasarról: „Ez az ember talán kora legműveltebb embere. És ha van valahol keresztény kultúra, akkor az övé az! Klasszikus ókor, nagy európai irodalmak, a metafizikai hagyomány, vallások története, a kereső modern emberről szóló esszék — és mindenek előtt a szent tudomány Szent Tamással, Szent Bonaventúrával és az egész patrisztikával —, nem is szólva a Bibliáról...: nincs semmi olyan nagyszerű, amely felé ne lenne nyitott és amelyet ne asszimilálna ez a nagy szellem. írók és költők, filozófusok és misztikusok, ókoriak és modemek, minden hitfelekezethez tartozó keresztények: valamennyit befogadja. Mindezek a hangok szükségesek neki, — mindebből zeng fel Isten nagyobb dicsőségére a katolikus szimfónia.”

Urs von Balthasar műve nem iskolás rendszerű, nem lehet könnyen elemezni, osztályozni. Néhány nagy intuícióból bomlik ki, koncentrikus körökben. Innen van az, hogy sokszor ismétli önmagát, bizonyos témák állandóan visszatérnek művében. Főleg három tapasztalatot idéz fel, hogy bevezessen a krisztusi esemény és a hit megélésébe, megértésébe: a szépség, a szeretet, a halál. „A végtelen távlatú emberi misztériumnak van egy központja: a szív, a szabadság, a lélek, vagyis az a belső hely, ahol az ember Istennel találkozik. A modern kor e- gyik drámáját úgy mutatja be, mint az ember és Isten küzdelmét, míg az egyházatyák korát az Isten megismerésének, rejtett nagysága kinyilvánításának vágya hatja át. Balthasar teológiájában az üdvtörténet kibontakozása mindig két mélységre nyílik: az egyik a mindig nagyobb Isten misztériuma, a másik azé a szabad emberé, aki nemet tud mondani.” (J.M. Faux S.J.)

Az üdvtörténetnek, amelynek középpontjában Jézus Krisztus istenemberi személye áll, több munkát szentelt (A történelem teológiája, Az egész a töredékben, A három nap teológiája, stb.).

Egy másik témakör az Egyház misztériuma: az Egyház önmagában, az Egyház és Szűz Mária, az egyház és az egyházak, az Egyház és a mai világ, a Lélek szerepe az Egyházban stb. Ide tartozik még a hierarchia, a papság, a világiak szerepére vonatkozó teológia (A Skizzen zur Theologie négy kötetének több tanulmánya, Ledönteni a bástyákat, Az igazság szimfonikus, A rómaellenes komplexus stb.)

Az üdvtörténettel, benne Krisztussal és az Egyházzal foglalkozó tanulmányokban (főleg az egyházi emberekről szóló írásokban) Urs von Balthasar állandóan elmélkedik a keresztény lelkiség elemeiről: hit, ima, engedelmesség, szeretet, Krisztus követése stb. De külön kis könyveket szentelt az elmélkedés-