A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
550 nek, a szemlélődő imának, vagy annak a ma oly sokat vitatott kérdésnek, hogy ki is igazában a keresztény (Csak a szeretet hitelreméltó Az elmélkedő imádság, Ki a keresztény?, Cordula, Isten elkötelezettségében élni, Helyreigazítások). Végül néhány szót Urs von Balthasar hatalmas trilógiájáról, amelynek első része elkészült Herrlichkeit címmel. Ez a „teológiai esztétika” a szépség szemszögéből elemzi a kinyilatkoztatást és a teljes keresztény hagyományt. A szerző szerint a teológia szintjén a dicsőség felel meg annak, amit a filozófia a szép kategóriájával jelöl. Az I. kötet: A forma (alak)szemlélése. Ez az egész mű teológiai iagzolása és az alapvető téma bevezetése. Azt akaija bemutatni, hogy mindaz,ami szép a világban, a rejtett isteni szépség megnyilatkozása (Herrlichkeit). Ez a kinyilatkoztatás szavakban, történelemben és végül emberi alakban Jézus Krisztus emberi alakjában összpontosul a legteljesebben. Az élő Isten úgy dicsőül meg, hogy kifürkészhetetlen szeretetét az üresbe, sőt a bűnbe árasztja ki, az Isten kiü- resíti önmagát, mert szereti teremtményeit. Az Isten Fia halálig menő engedelmessége által tér vissza az Atyához a teremtés. — A II. kötet: A stílusok szerepköre. Az elvont kijelentéseknek és az igazolt tételeknek színt és történelmi teljességet ad. A szerző olyan teológusokat, lelki embereket mutat be, akik valóban hatottak korunkra, akik stílusaik, teológiájuk sokfélesége révén az egész katolikus teljességet képviselik. - A III./a kötet (A metafizika terében) célja az, hogy felvázolja a legtágabb értelemben vett metafizika (az emberi szellem objektivá- ciói mítoszban, művészetben) történetét Homérosztól napjainkig. A tulajdonképpeni teológia területén mozog a III./2: első kötete az ószövetség, a második az újszövetség teológiája. Az első bemutatja azokat a konkrét állomásokat, amelyeken át Isten kinyilatkoztatása előre halad az Ige megtestesülése előtt. Az újszövetség elemzésekor három fázisban mutatja be a szerző a dicsőség megnyilatkozását: 1. a Krisztus-esemény első fázisa a megtestesülés, 2. az újszövetségi írások revelálják Krisztus dicsőségén keresztül Isten dicsőségét, 3. a keresztények elsajátítják ezt a dicsőséget. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy a Herrlichkeit a készülő trilógiának csak első része. A második rész (1973) Theodramatik címmel jelent meg. A bevezetőből megtudjuk, hogy a szerző azért dolgozta ki teológiai dramaturgiáját, hogy elkezdhesse az emberi szabadság drámájának teológiai értelmezését. A trilógia végül majd egy teológiai logikával zárul. Hans Urs von Balthasar bizonyára elmélyíti majd mindazt, amit már eddigi műveiben is írt központi témájáról: Hogyan vállalta Isten azt a kockázatot, hogy szabad lényeket teremtett. Mit tehet Isten a lázadó emberi szabadság ellen? E kérdésekre nyilván csak egy a válasz: Jézus Krisztus önkiüresítő szeretete. A Teremtő azért vállalta a rettenetes kockázatot, hogy szabad lényeket teremt, mert örök tervében ott volt Jézus Krisztus, az ember megistenülésének útja. Halála a bizonyság, hogy az ember nem idegenedík eljia szeretetből elveszíti önmagát, hanem éppen akkor találja meg az élet teljességét.
