A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
547 Szabó Ferenc Hans Urs von Balthasar A világhírű svájci teológus, Hans Urs von Balthasar 1980augusztus 12-én töltötte be 75. életévét. Hatalmas, szerteágazó, a kultúra (irodalom, filozófia, teológia) valamennyi területét átfogó életművét kevésbé ismerik, mint pl. Kari Rahnerét. Ennek e- gyik oka talán az, hogy a Zsinat alatt és után is némiképp az egyházi élet peremére szorult. Magányos kutató, nem a közös munka, a bizottsági ülések és kompromisszumos formák embere. Pedig, ahogy volt mestere és barátja, H. de Lubac megállapította, a Zsinatnak nincs olyan fontos témája, amelyet Urs von Balthasar ne mélyített volna el már jóval előbb. Ha közvetlenül nem is, közvetve jelen volt a Zsinaton, és sok meglátása beépült a zsinati dokumentumokba. Kevesen tudják, hogy Hans Urs von Balthasar anyai ágon részben magyar származású, Apor püspök unokatestvére. 1905. augusztus 12-én született Lu- zernben. Középiskoláit 1916 és 1923 között az engelbergi bencés és feldkirchijezsuita kollégiumban végezte. Filozófiát és német irodalmat tanult a müncheni e- gyetemen, majd Bécsben és Berlinben. Itt, Berlinben R.Guardini kurzusaira járt, egész életében hálás ennek a kiváló mesternek, aki a két háború közötti katolikus megújulás vezéralakja. 1929-ben Zürichben megvédi filozófiai doktori értekezését: Az eszkatológikus probléma története a modern német irodalomban. Még ebben az évben belép a jezsuita rendbe. A München melletti Pullachban, a jezsuiták filozófiai főiskoláján végzi el a szokásos három év filozófiát. Igen száraznak tartotta a skolasztikát. Ebben az időben Peter Lippert és Eric Przywara jezsuiták nyitnak neki szélesebb távlatokat. Przywarát mindig legkedvesebb mesterei közé számítja majd, megrajzolja portréját is (amint 1970-ben Guardiniről is egy fontos könyvet ír).
