A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
546 is válaszolnia kell a fiatalság emberi problémákat érintő kérdéseire, be kell mutatnia nekik Krisztus személyét, életét és üzenetét, — ajánlotta, hogy az államhoz való kapcsolatában a magyar egyház kövesse Szent István első magyar király példáját, aki összhangba tudta hozni a keresztény hit megvallását, az egyházhoz való hűséget és a nemzet tevékeny szeretetét, és kívánta, hogy a Rómában tanuló papnövendékek is „a magyar egyháznak és hazának egyaránt dicséretére váljanak." Levél a hitoktatásról. Még közvetlenebb volt a pápa leikipász- HITOKTATÁS tori lépése abban a magyar nyelvű levélben, amelyet 1980 húsvétján intézett a magyar egyház vezetőihez, papjaihoz, szerzeteseihez és valamennyi hívőjéhez ,p magyar egyház élete és fejlődése szempontjából is elsőrendű fontosságú pasztorális feladatról, a hívek, különösen a gyermekek és fiatalok katekéziséről." Az egyházi dokumentumokat idéző általános bevezetés után utakat és gyakorlatilag bevált módszereket vázol fel — szem előtt tartva a sajátos helyi adottságokat — a magyar katekétikai munka számára. Figyelme arra is kiterjedt, hogy a feladatok és módszerek ismertetése után közvetlenül megszólítsa mindazokat, akiknek valamilyen formában kötelessége a kate- kétizáló munka: a püspököket, a lelkipásztorkodó papságot, a szerzeteseket, a világi híveket, a családokat, a katolikus középiskolákat. Lelkipásztori levelében a pápa reálisan számol ugyanakkor a magyar egyház belső és külső adottságaival, említést tesz a világi hatóságokról is, arra kérve őket, tiszteljék a fiatal katolikusok hitét, beleegyezve ezek „hitre való nevelésébe, hitük megerősítésébe, szabad kifejezésébe és gyakorlatába." Leszögezi, hogy a magyar katolikus egyház, küldetését követve, legjobban éppen a katekézis buzgó munkájával járulhat hozzá a nép és az ország jövőjének építéséhez. Minden jel arra mutat, hogy II. János Pál pápa konkrét lelkipásztori lépései a magyar egyház javára folytatódni fognak. 1980 szeptemberében Casaroli bíborosérsek személyében külön képviselőt küldött a magyarság megkeresztel- kedésében nagy szerepet játszó, és magyar földön, pogány magyaroktól vértanúságot szenvedett olasz. Szent Gellért püspök születése milleneumára rendezett magyarországi ünnepségekre. Személyesen vállalta el a római Szent Péter bazilika kriptájában berendezett magyar kápolna felavatását 1980. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Minkettő jó alkalom arra, hogy további lelkipástori impulzusokkal segítse a magyar egyház kibontakozását. A Vatikán keleti politikájának magyar útját II. János Pál pápa nem számolta fel, hanem személyes lelkipásztori lépéseivel kiegészítette. 1964-ben a Szentszék és a magyar állam között létesült részleges megegyezést még a helyi hierarchia közreműködése nélkül, közvetlenül a Szentszék és a magyar állam képviselői kötötték meg. Most II. János Pál pápa a magyar fő pásztó raknak az Egyház központja, Róma segítségét adja a pasztorális problémák megoldásában.
