A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-12-01 / 12. szám
544 egyház vezetői ezzel ellentétben tagjai voltak a megdöntött rendszer törvényhozásának, az új magyar államvezetés pedig a moszkvai emigrációból hazatért radikális politikusok kezébe került. — A lengyel egyházban a klérus és a nép is jobban öszefonódott, minta magyar egyházban. Utóbbiban az egyházat sújtó állami intézkedések nem váltottak ki akkora reakciót a hívők körében, mint Lengyelországban. Lengyelországban a kormányzattal együttműködő vallásos csoport világiakból toborzódott és nem a papságot oztotta ketté, mint Magyarországon a papi békemozgalom. — A magyar egyházban régen jelentős volt a válaszfal a felső és az alsó klérus, sőt a plébános és káplán között is. Az anyagi alapok megingása az ismert egyházpolitikai események során s a megtapasztalt üldözés könnyebben zembeállította egymással a jozefinista mentalitással átitatott magyar egyháziakat, mint a jobban eggyéforrt lengyel hierarchiát és klérust. Közös tényező volt ugyanakkor a kommunista uralom alá került országokban, hogy a 2. világháború után hatalomra került kommunista pártok 1948-ban közös irányelvek szerint fogtak hozzá országaikban az egyházak és a kommunista pártok által vezetett államhatalom vizonyának kialakításához. Ezek a közös irányelvek viszont lényegében azokra a szovjet tapasztalatokra alapultak, melyet a zovjet párt az oroz orthodox egyházzal a cári idők államegyházával való vizonyának kialakításával zerzett. A katolikus egyházzal a kommunista mozgalom első ízben a 2. világháború után a három katolikus többségű államban: Lengyelorzágban (82% katolikus), Csehzlovákiában (76% katolikus) és Magyarorzágon (70% katolikus) került közvetlen kapcsolatba. Az orthodoxiát zem előtt tartó kommunista politikusok zámára ezek az egyházak voltak a kísérleti terep. Az ő reakcióikból jöttek rá, hogy mit kell másként csinálniuk, ha modus vivendire a- karnak jutni orzáguk többségnyi katolikus egyházával. A három állam közül formálisan eddig Lengyelorzágban és Magyarorzágon rendeződött az állam és a katolikus egyház vizonya, a kiindulási helyzettől, az egyházak vezetői és tagjai reakciójától, s a helyi politikusok kvalitásától függően, egymástól egézen eltérő módon, melyet itt az egyzerűség kedvéért magyar és lengyel útnak nevezünk. A Vatikán eddig követett magyar egyházpolitikájának a lengyel útra való
