A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-12-01 / 12. szám

538

A gyermekség-evangéliumok azonban az Evangélium többi részében talált formáktól szemmel láthatóan elütnek. Egyrészt a Máté- illetve Lukács-Evangélium fő témáit sűrítik bele Jézus gyermekkorába-márpedig a fő téma csak a kereszthalál és a feltámadás szemszögéből rendeződik egységbe — másrészt sok bennük a mesésen csodás elem. Csodáról tudósító elbeszélés van később is az Evangéliumokban, de mesé- beillő káprázatos elemek beszövése nélkül. Két csodás fogantatás (Erzsébet és Mária esetében), két csodás születés (a Keresztelőé és Jézusé), csodás álmok, angyali üzenetek és glóriás angyalsereg, a ház felett megálló csillag, stb. Kinek a tanúságára épültek ezek a csodás elemek? Az Evangélium hivatalos tanúinak a tanúskodása csak a Keresztelő fellépésétől az első pünkösdig eltelt időre terjed... Itt valami sajátos műfajjal állunk szemben.

Fontos, hogy ismeijük/ni- lyen műfajról van szó, ha meg akarjuk érteni a szentíró üzenetét, az Egyház tanúskodását, mert a gyermekség Evangéliumait olyan szellemben kell olvasnunk, amilyenben íródtak, különben nem valódi üzenetüket, hanem csak a saját magunk magyarázatait halljuk, és téves kérdéseinkre hallgatás a válaszuk.

A gyermekség Evangéliumainak megértése szempontjából a zsinagógái szentírásmagyarázat midrásnak (keresésnek) nevezett módszerével kell megismerkednünk. Isten és népe viszontagságos történetét imádságos lélekkel fontolgatták és keresték, hogy az isteni üzenet hogyan vonatkozik rájuk. Ábrahám, Izsák, Jákob, Mózes, Illés, Sámuel, Dávid személye köré a szent könyvekből kiindulva épületes történeteket fűztek jelenlegi helyzetük megvilágítására és iránymutatóul a jövő számára. A midrásnak ezt a fajtáját haggadának nevezték. A midrás másik fajtája, a peser, a jelen eseményeiben régmúlt ígéretek és jövendő