A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9. szám
405 akaratát és teljesítik ki önmagukat. Az elv világos, tetszetős, lelkesítő. A gyakorlati kivitelezés könnyen tévedhet útvesztő ingoványok- ba. Ha Róma túlsók afrikaiságot enged meg, a fekete egyház Rómától egyre távolabb sodródik; ha semmit sem enged meg, az afrikai templomok kiüresednek. A II. Vatikáni Zsinat előtt Afrika katolikus vezetői számára Európa volt a minta, az anyagi és szellemi erőforrás. A gyarmaturalom szüntével egyre inkább önállósulni kényszerültek, ma egyre többen képesek közülük ügyeik intézésére és saját kultúrájuk kifejlesztésére. A Zsinat is tág teret nyitott a jogos helyi igények és aspirációk kielégítésére. „Tegnap külföldről jöttek hithirdetők, hogy Afrikát kereszténnyé tegyék. Ma mi, afrikaiak tesszük afrikaivá a kereszténységet”, mondta büszkén Joseph Malula, Zaire bíborosa és Kinshasha érseke. Ez az Egyház válasza a gyarmatosítás kérdésére. Az Egyház szívesen átengedné az afrikai egyház vezetését afrikai születésű püspököknek, papoknak, híveknek. Az afrikai kereszténység azonban gyors ütemű fejlődése ellenére még mindig külföldi segítségre szorul, részben anyagiakban is, de még inkább hithirdetőkben. A 460 mülió lakost számláló kontinensen 53 millió a katolikusok száma. A 353 egyházmegye 70%-ában afrikai a megyéspüspök, de a papok kétharmada még fehérbőrű. A szeminaristák száma gyarapszik, de a hívek szaporodásának az aránya túltesz a szeminaristákén. Vüági hitoktatók képzésével próbálnak válaszolni a helyzetre. A Szentatyának öröm volt személyesen megismerni, látni, hallani a vüág legvirágzóbb kereszténységét. Évente 6 mülióval gyarapszik az afrikai keresztények száma, egyrészt a kereszténység fölvétele, másrészt a keresztény családokba születés által. A statisztikusok úgy számítják, hogy az ezredfordulóra Afrika lakosainak fele keresztény lesz. Lehetetlen meg nem érezni köztük a fiatal kereszténység életörömét. A Szentatya utazásának elsődleges célja a bő aratást ígérő zsenge kereszténységek megerősítése volt. Május 2-án, indulásakor Rómában így nyilatkozott: „Róma püspöke és az Egyház főpásztora Afrikába megy, hogy testvéreit Krisztus hitében megerősítse, velük együtt - imádkozzék és ezeknek a fiatal élettől és lelkesítő erőtől lüktető helyi egyházaknak elmondja az egész Egyház csodálatát és örömét, Afrika minden lakójának pedig a hagyományuk és kultúrájuk iránti nagyrabecsülését kifejezze, jólétük és békéjük őszinte kívánását nekik elhozza”. Tíznapos útja alatt 17.000 km-t repült, hét