A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 8. szám
355 Az Isten Népe kép előnye, hogy kiemeli az Istennel való új szövetséget, a Lélek-kiáradást; hátránya, hogy a fogadott fiúság kegyelmét kevésbé érzékelteti, mint a Titokzatos Test képe. Hátrány az is, hogy ha az Egyház Isten Népe, akaratlanul is fölmerül a kérdés: és az Egyházon kívülállók Isten mostohagyermekei? A Biblia szerint Isten az egész emberiséggel lépett új szövetségre Jézus Krisztusban. A Titokzatos Test kép hátránya, hogy túlságosan is istenivel átitatottnak érezteti az Egyházat, és nehézzé teszi az Egyházban fellelhető bűn és tévedés megértését, elhalványul benne a szabadság és felelősség szerepe. Ha a kapcsolatok kegyelmiek, Lélek-adorhányok, akkor az Egyház-tagság teljesen láthatatlan, és jogilag kifejezhetetlen. Vagyis „az Egyházon kívül nincs üdvösség" kifejezés nem Péter bárkájára, hanem Krisztus Titokzatos Testére vonatkozik. Lyoni Szt. Irenaeusz kifejezése „ahol Isten Lelke, ott az Egyház és minden kegyelem" mást jelent üdvintézmény-modellben, mint a kegyelem-közösség modellben. Ennek a modellnek előnye a bibliai alap: Jézus beszél arról a bensőséges egységről, amely közte és Atyja, közte és a benne hivők és az Atya közt fennáll. Szt. Ágostontól Szt. Tamásig az Egyház egysége benső, kegyelmi kapcsolaton épül. Ez a szemléletmód kedvez az imádságnak, a lelki életnek, a Lélek-sugallta kezdeményezéseknek, az un. bázis közösségeknek. — Hátránya: a szervezeti elem, a központi tekintély szinte fölöslegesnek tűnik; túlságosan szentnek, isteninek mutatja az Egyházat; sok-sok kis bensőséges csoportosulássá porlasztja az Egyházat, szétfoszlatja a hitterjesztésre sürgető közösségi szellemet és a nagy, egyházi közösséggel való azonosulást. Ha személy vagy csoport nem talál bensőséges személyi kapcsolatokat a közösségben, elpártol tőle, elmosódik a baráti és a kegyelmi kapcsolódások közti különbség. (folytatjuk) Szabó Ferenc PIERRE TEILHARD DE CHARDIN (1 88 1 - 1 95 5) A TUDOMÁNY ÉS A HIT SZINTÉZISE 25 évvel ezelőtt, 1955 húsvétvasárnapján húnyt el New Yorkban a világhírű francia tudós és gondolkodó, Pierre Teilhard de Chardin jezsuita. Életműve és eszmevilága az elmúlt negyed század során beépült a katolikus gondolkodásba. ,M Egyház és a mai világ” viszonyával foglalkozó zsinati konstitúció (Gaudium et Spes) egyes fejezeteiben is felfedezhetjük Teilhard eszméinek hatását. Teilhard eszmevilágával immáron megismerkedett a magyar közönség is, részben Rezek Román fordításai és kommentárjai alapján, részben a Magyarországon megjelent Teilhard - kötetek révén. „Áz emberi jelenség” című főműve a budapesti Gondolat kiadónál jelent meg 1973-ban (fordította Bittei Lajos és Rónay György, a bevezetést a marxista filozófus, Tordai Zádor írta). Ugyancsak Ma
