A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-06-01 / 6. szám

244

rülzárták, majd fogságba vetették. A győztes Géza királlyá koronáztatta magát. Három évig kormányzott igazságosan, mérsékelten, okosan. Váratlan halál vetett véget uralmának.

Az ország akarata ekkor emelte Lászlót trónra. így lett a mélyen vallásos, bátor hadvezérből — kegyes király. Amíg Salamon élt, nem tette a fejére a koronát, hanem csak maga előtt vitette. Pedig Salamon folytonos ármánykodásai igencsak próbára tették László katonás egyenességét és keresztényi megbocsátását. Egy karácsonyi magy- misén a püspök prédikációja a békéről és megbocsátásról szól, a szemek reászegeződnek. A király vívja lelkiharcát, ezúttal önmagával, és úgy dönt, hogy megbocsát ellenfelének. Inkább vállalja az állandó tüskét életében és uralkodásában, minthogy szenvedélyeire hallgatva oldja meg a Salamon-okozta problémát. A keleti országrészeket háromszor végigpusztító kúnokat háromszor legyőzi, de nem engedi meg lemészárlásukat, hanem szétszórva letelepíti őket.

Járja az országot igazságot osztva. Visszaállítja a közrendet. Szigorú törvényeket hoz a tolvajok ellen. Nem engedi, hogy az egyszerű nép a pénzváltók és pénzéhes kereskedők zsákmánya legyen. A várispánok és tisztviselők hatalmi túlkapásait szigorúan büntetiJté- leteiben azonban nem a bosszú, nem a szenvedély vezette, hanem az ország érdekeinek következetes védelme.

Udvara a menekültek befogadóhelye lett. A pápa politikáját támogatta, hogy egyházi javadalmakat ne politikai érdekek szerint osztogassanak a nagyurak, hanem az egyház érdekei szerint. Támogatta a pápát az akkor éppen sokat vitatott papi nőtlenség kérdésében is.

Magát bűnös embernek tartotta. Egy levelében panaszkodott a pápának, hogy egy ország érdekeit egészen becsületesen nehéz e- lőbbrevinni.

Életszentsége nem komplikált. A tízparancsolat és az egyház parancsainak megtartása, hűséges hit és mély imaélet jellemezte. Egy alkalommal tanúságot tett igaz urakodói hűségéről is: „Jobb nekem veletek együtt meghalni, mint rabságban látni feleségeiteket, gyermekeiteket!”

Erős egyéniség volt, fegyelmezett akarattal, okos uralkodói elgondolásokkal, de Isten előtt alázatos, gyermeki lélek mutatkozott meg benne. Sorsát adottságai és az ország helyzete szabták meg. E- zekből olvasta ki a feladatot, amit Isten tűzött eléje, amit nem a maga erejéből, hanem Isten kegyelmével akart mindig teljesíteni. Isten és haza, Isten és magyar népe összeforrt szívében. Ez tette szentté.