A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-06-01 / 6. szám

243 Ha mégis kard helyett koronát kellett viselnie, azt az ország a- karatából tette. Elfogadta a koronát, mert úgy hitte, hogy ezt váija el tőle az ország java és Isten szolgálata. Rendet kellett teremtenie 40 é- ves testvérharc után. A közrend, a közbiztonság és a közerkölcs ha­nyatlásának véget kellett vetnie. A latin krónikák három jelzővel jellemzik élete három szaka­szát: lengyel László, bátor László, kegyes király. Száműzetésben született Lengyelországban. Nagyapja Szent István pogány ellenlábasa, Vazul volt, akinek . fiai: Endre, Béla, Levente hercegek, Lengyel- LÁSZLÓ, országban nőttek fel. Amikor a pogány és a ^ SZENT KIRÁLY keresztény magyarok egyaránt megelégelték Orseolo Péter és Aba Sámuel kegyetlenkedé­seit és Péter német-hűségét az ország függet­lenségének kárára, Endrét hívták be királynak. Endre híres hadvezér öccsére támaszkodott a német birodalmi hódítás ellen. Kétszer győz is a németen, ezért az ország harmadrészének kormányzása reá, Bélá­ra jut. Bihar városában telepedett meg. Három fia, Géza, László és Lampért közül László a legkeményebb testben és jellemben. Anyja mélységes vallásossága egész életében jellemző volt rá is, de eszménye apja, a bajnok Béla volt. ö is olyan vitéz és ellenséget verő hadvezér akart lenni. Biharból később ismét menekülniük kellett Lengyelor­szágba, mert Endre király újszülött fiának akarta biztosítani a trónt, Bélában pedig vetélytársat látott, és ezért elűzte. Béla Lengyelország­ba gyűjti embereit és harccal szerzi vissza a jussát. Endre menekülés közben megsebesül és rövidesen meg is hal. Béla lesz a király, de László, a fia, továbbra is Lengyelországban nevelődik. Ezért illik a lengyel László név életének első szakaszára, bár ifjúkori emlékei és élményei mind a bihari várhoz és erdőségekhez kötődtek. Béla halála után fia, Géza, nem akart király lenni, így Endre fia, Salamon lett a király, és Géza az ország keleti harmadának a hercege. Salamon, Géza, László együtt küzdöttek a keletről betörő úzok, kúnok, besenyők ellen. A magyarság lelkesedését azonban László érdemelte ki vitézségével. Mindenütt első a harcban. A cser­halmi ütközetben egymaga négy úzt öl meg. Amikor pedig egy leány­rabló úzt fáradt lovával nem bír utólérni, odakiált a leánynak: Szép húgom, fogd az úzt az övénél és rántsd le magaddal. Végülis párvia­dalban öli meg a rablót. Ettől kezdve nevezik bátor Lászlónak. Salamon király nem bízott Béla fiaiban, féltékeny volt népsze­rűségükre. Megtámadta őket, de vesztére, mert Pozsony várában kö­

Next

/
Thumbnails
Contents