A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
216 vagy a gyógyítás adományát ugyanabban a Lélekben, ez csodatevő hatalmat, amaz meg a prófétálást, egyik a szellemek elbírálását, másik többféle nyelvet, a harmadik viszont a nyelvek megfejtését. Mindezt azonban egy és ugyanaz a Lélek műveli, tetszése szerint osztva kinek-kinek.” (1 Kor 12,4-11). Az apostol tanítása szerint tehát a Szentlélek adományait feladatainkhoz mérten kapjuk, hogy embertársaink javára, segítségére legyünk. Az egyetlen Isten három személy: a SZENTHÁROMSÁGBAN Szentháromság. Nem emberi okoskodás ve- ~ zet el hozzá, hanem Jézus tanítása, akinek szívügye volt, hogy minél jobban megismerjük és megszeressük Istent. Isten erős és igazságos, jóságos, bölcs, gondviselő és megbocsátó. Ezek lényegében hasonló tulajdonságok, amilyeneket bármelyik jó családban a gyermek édesapjában ismerhet meg. így beszélt Jézus is a mennyei Atyáról. Jézus saját magát az Atya Fiának vallotta. Ő mindenben engedelmes, az Atya kedvét keresi és mindent tud róla. Gyakori eset, hogy egy fiú a „megszólalásig hasonlít" apjára. Jézus, az Isten Fia, nem csupán hasonló az Atyaistenhez, hanem egylényegű vele. Ilyen értelemben Ő az Atya képmása. Ismerjük erről mondott szavait: „Én és az Atya egy vagyunk," (Jn 10,30). A kettőjüket összekötő szeretetből, amely több mint érzés vagy valamilyen jó tulajdonság, egy külön személy származik, a Szentlélek. A Szentlélek mindkettőjüké, és mégis egy velük. Csupa erő, csupa tevékenység, hiszen szeretet csak akkor van, ha munkálkodik. Jézus tanítása szerint a Szentleiket éppúgy Istennek valljuk, mint őt, a Fiút és az Atyát. Mindhárom külön személy, mégis egylényegű egy Isten. Ezt úgy mondjuk: Az egy Isten három személy: Atya, Fiú és Szentlélek. ■ AZ EGYHÁZ LELKE A Szentlélek nélkül távol az Isten. Krisztus a múltban, Jóhire holt betű. Az Egyház csak szervezet, a tekintély csak uralom, a misszió propaganda, a lturgia üres jel, a keresztény élet rabszolgai félelem. A Szentlélek erejében a világmindenség új életre támadt és növekszik az Isten országa küzdelmeiben. Jelen van a Krisztus, a Jóhir életerő, az Egyházon a Szentháromság élete ragyog, a tekintély félsz ab aditani-tudás, a misszió Pünkösd, a liturgia jelenné tevő és jövőidéző megemlékezés, az emberi tevékenység megistenül. (Latakiai Ignatias pátriárka 1968-ban az Egyházak ökumenikus Tanácsa uppsalai gyűlésén)