A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

SchiUebeeckx professzor művében eljutott-e az Egyház hitéig, mely Jézust Istenembernek vallja? Erről kívánt tárgyalni vele a Hittani Kongregáció. A könyv kilenc nem elég világos állítására vonatkozóan kért bővebb felvilágosítást. Barátságosan, de tüzetesen két napon át kérdezték felfogásáról. Az eljárás végén SchiUebeeckx atyának nem az volt a benyomása, hogy nézetei elítélésére keU számítania. A kihallgatások jegyzőkönyve alapján tíz bíboros határozza majd meg, hogy SchiUebeeckx atya tanítása egyezik-e az Egyházéval. (SchiUebeeckx vitatott művét röviden ismerteti Szabó Ferenc: Jézus Krisztus megközelítése című könyvében, 139-143 1., ugyanaz a „Mérleg” 1978/2. számában.)

A SchiUebeeckx-ügy még le sem csülapodott, mikor váratlanul kitört a vihar. A vatikáni sajtóiroda főnöke közzétette a Hittani Kongregáció nyilatkozatát: „A Hittani Kongregáció kénytelen kijelenteni, hogy Hans Kiing professzor írásaiban eltávolodott a teljes katolikus hit igazságaitól, ezért nem tekinthető többé katolikus teológusnak és ilyen minőségben nem taníthat.”

A New York-i „Time” magazin üyen címet ad a tudósításnak: „A pápa a teológusok közé suhint.” Alcím:,^ pápa támadja egyháza legbokrosabb teológusát.” A német „Der Spiegel” karikatúrája a legújabb típusú versenyautóban mutatja a pápát, amint átrobog az úton kúszó csigán, a csiga neve Küng, a kép alatt felírás: ugye, modem pápánk van? Tübingenben, ahol Küng 250 haUgatónak szokott előadni, (több mint a felük papságra készül), fáklyás menettel vonultak a lakása elé. A kölni dóm előtt gúnyból kitömött bábúval eretnek-égetést rendeztek. Katolikus és protestáns teológiai karok tiltakoztak. A nem-hívők a szabad gondolkodás nevében szóltak közbe.

Akik csendőri-rendőri rendet szeretnének az Egyházban, megerősödtek véleményükben: ideje volt már, hogy Róma közbelépjen. Akik szeretik az Egyházat, szenvednek. Szenvednek a botrány miatt, Küng professzor évtizede tartó kihívó magatartása miatt, az általa feltett komoly kérdések megválaszolatlansága miatt, az Egyházra váró hitpróbák miatt - és imádkoznak. A gyengehitűek, a kételkedők a hagyományról és a tanítóhivatalról más véleményt vaUók ürügyet találnak arra, hogy egyre távolabb sodródjanak az egyháztól, és végül is egy afféle „kultúra-termékenyítő” hit nélküU kereszténységnél kössenek ki. Az eset jó volt arra, hogy megmutassa, ki mit kritizál és miért, helyeslő vagy helytelenítő magatartása hitből és szerétéiből fakad-e.

Küng 1928-ban Svájcban született, 1948-1955-ig Rómában a Pápai Gergely-Egyetemen tanult. Doktori dolgozatát a „Megigazulásról” írta. Kimutatta, hogy a modem idők legnevesebb protestáns teológusának, Kari Barth- nak a tanai és a trienti zsinat tanítása közt lényeges különbség nincs. Fiatalon egyetemi tanárrá nevezték ki és a II. Vatikáni Zsinat idején a tekintélyes szak- tanácsadók között szerepelt. 1967-ben „Az Egyház’- ról írt könyvét a Hittani Kongregáció elítélte, újranyomását megtütóttá. Küng ezzel nem törődött. Cenzorai hiába hívták Rómába megbeszélésre, Küng nem volt hajlandó megjelen181