A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
ni, mert a modem állami jogvédelemben biztosított eljárásra Rómában úgy se számíthat. A huzavonából kellemetlen ügy lett. Ezt tetőzte be 1970-ben - a pápai csalatkozhatatlanság kötelező tantételként való kihirdetésének százéves jubileumán - Küng új könyve: „Tévedhetetlen? Kérdéseim". Szerinte nincs emberi megismerés, mely tévedhetetlen lehetne, ez az emberi megismerés természetéből következik. Rahner kétségbevonta, hogy Küng igazság- és tévedés-fogalma összeegyezthethető a hittel. A német püspöki kar elutasította Küng nézeteit, később a Hittani Kongregáció - Küng nevének említése nélkül - nyilatkozatot adott ki „az Egyházról szóló katolikus tanításnak néhány jelenkori tévedés elleni védelméről”. Ezt kellett volna Küngnek elfogadnia, de Dőpfner bíborosnak sikerült elodáznia, hogy törésre kerüljön a sor. Közben a Rómával való megegyezés egyre nehezebbé vált: Küng magatartását megegyezőnek a legnagyobb jóindulattal sem lehet nevezni. (Lásd „Mérleg” 1971/10-11 l.és 105-1091.). 1974 őszén Küng új könyve a „Keresztény léf’-et világos, élvezetes stílusban mutatta be. A vaskos kötetet elkapkodták, azóta 120,000 fölé emelkedett a példányszám. Sok-sok nyelvre lefordították. Hívő és hitetlen számára teszi érthetővé és vonzóvá az , Jsten-Jézus-Egyház”-kérdést és a keresztény hitet. A könyv sok jót tett, új utakat nyit. A kérdés csak az, hogy valóban az Egyház hitét mutatta-e be. Nagyon komoly, párbeszédre kész tudósok úgy gondolják, hogy nem. (Lásd Szabó Ferenc: Jézus Krisztus megközelítése, Róma, 1978, 238-272 1., és „Mérleg” 1975/3, 1977/1.). A német püspöki kar szorgalmazta, hogy Küng vonja vissza a hibáztatott tanokat. 1977 elején egy püspökökből és hittudósokból álló megbeszélésen Künggel a vita, mint ScMlebeeckx atya Jézus-könyvével kapcsolatban, elsősorban Jézus istenségének magyarázatára vonatkozott. Nem sokkal később a vitatott tételek helyesbítését, illetve kiegészítését kérte tőle a püspöki kar. Mivel ez félévvel később sem történt meg, a püspöki kar az igehirdetéssel megbízottak - papok, vüágiak,hitoktatók - számára vüágossá tette a tanító-hivatali elítélés indítóokait. Hittani Kongregáció Rómában csendesen, de nyugtalanul figyelte a fejleményeket. Ezt a feszültséggel telt szélcsendet törte meg Küng könyvecskéje és egy könyvhöz írt előszava. A könyv címe: „Az igazságban megtartott Egyház", Szent János evangéliumából vett kifejezés; az előszó pedig A. B. Hasler könyve elé készült: „Hogyan lett a pápa tévedhetetlen?” és az I. Vatikáni Zsinatról szóló történeti monográfia. Ezekben újra megbolygatta az Egyház tévedhetetlenségének a problémáját. Moser püspök, aki egyházi részről felelős a tübingeni állami egyetem katolikus hittudományi karáért, Róma és Baden-würtembergi közoktatásügyi minisztérium felé egyaránt, figyelmezteti, hogy az összeütközés kikerülhetetlen. Rómában az 1975-ben leállított hivatali eljárást a Hittani Kongregáció újra felveszi. Ha a német püspöki kart erről értesítik, ami nagyon is valószínű, sőt biztosra vehető, az hallgat róla. München bíboros-érseke, Joseph Ratzinger, maga is éleseszű és nyílt híttudós, kijelentette ugyan fiatalok előtt, hogy Küng nem képviseli már az Egyház katolikus hitét és nem volna szabad annak nevében szólnia. A regensburgi egyházmegye püspöke nem engedte meg, hogy egyházmegyéje katolikus középiskolásai előtt Küng előadást tarthasson. Ami várható volt, mégis rajtaütésszerűen, meglepetésként hatott... Moser püspök megpróbálta Róma döntését megváltoztatni. Felkereste Küngöt Tűbingenben és utána tárgyát a Hittani Kongregációvá. Karácsony után a három német bíboros és a freisingi érsek társaságában vitte Küng levelét a Szentatyához. Öt órán át, késő éjfélig tárgyátak. Jelenvolt Casaroli állam182
