A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

I

ooooooooooooooooooooooooo • , . . ,

egyházi hatóságok a hit épségét és

' a hívek hitének háboríthatatlanságát PROBLÉMÁK és MEGOLDÁSOK tartották szem előtt. A szaktudósok

szakterületük érdekeit és a tudomá- ooooooooooooooooooooooooo nyos kutatás szabadságát védték féltékenyen. A modem hírközlés pedig csak a gyors tömegtájékoztatással törődött. Valós és hamis értékek, tiszteletreméltó indítékok és intézmények vélt érdekei, jogos szabadságvédelem és minden kötöttség ellen eleve lázadó felelőtlen indulatok ütköztek, végül kirobbantak a KŰNG-ESET kapcsán. E sorok írásakor,(január közepén), a vihar még nem ült el, és nehéz különválasztani az okosat és jogosat az oktalantól és jogtalantól. Az ügybe beleszólt hit és hitetlenség, újításvágy és a beválthoz való ragaszkodás, katolikus és protestáns egyház-értelmezés, professzori kar és diákság, állam és egyház, sajtó, televízió, közvélemény. Mind más szempontnak akar érvényt szerezni, míg végül a kavarodásban a szálak szinte kibogozhatatlanul összegubancolódtak.

178

Viharok a Hittani

VI. Pál pápa a Zsinat befejezésével egyidőben és a Zsinat szellemében modernizálta a tanitás épségére ügyelő hivatal eljárásmódját. A Hittani Szent Kongregáció feladata „a hit- és erkölcstan védelme az egész katolikus világban”. 1971-ben ez a hivatal közzétette, hogyan figyeli az Egyház életét érintő tanokat, hogyan vizsgálja át a téves és veszélyes véleményeket, mikor kér egyes szerzőktől felfogásukra vonatkozó további felvilágosítást először írásban, később esetleg személyesen is Rómában, hogyan kerül a hivatal jelentése a tíz bíborosból álló Kongregáció elé és a bíborosok döntése után a Szentatyához.

II. János-Pál pápa, úgy látszik,megelégelte a hit és edcölcs terén az utóbbi években lábrakapott szabadosságot. Az Egyház és a modem világ közt folyó párbeszédben hittudósok új utakra léptek, sok értékkel gyrapították a hit megértését, de túlsók megoldatlan problémával zavarták meg a hozzánemértők lelkét. Merész kísérleteik egyike-másika alig-alig tűnt összeegyeztethetőnek a hagyományos hittel. A régi tan újra fogalmazott, pontosabb megértésének kísérletéről van-e itt szó vagy hitbeli elhajlásról? Nem mindig könnyű megtalálni a határvonalat. Azt sem szabad feledni, hogy Isten oltotta az emberbe a keresés, a kutatás, a megértés ösztönét. Ezt nem nyirbálni kell; helyes mederben teremtő erő. Ez a keresés mégsem mehet a hívek hitének rovására . ..

A mai hírközlés-technika viszont csak a hír újdonságával és meglepetésokozó erejével törődik, kevéssé érdekli a megállapítás vagy magyarázat bizonyossági foka. így komoly tanok és kísérletező elméletek, megalapozott nézetek és fantázia-izgató lehetőségek egymás mellett rohanják meg az újságcímekben vagy a képernyőt nézők és olvasók szemét. A teológiai termelés is fogyasztási cikk lett; a folyóiratok elébe tálalják az árút, akár kéri, akár nem. Ha megárt neki vagy a hitének, hát az ő baja. Ilyen körülmények között hiába várnánk a hitmegzavaró kérdések csökkenését attól, hogy a tudósok a problémákat csak egymás közt tárgyalnák meg és csak a beavatott felkészülteknek írnának. Ez a más szempontokból is rossz megoldás megvalósíthatatlan volna már csak azért is, mert ma a tudomány-népszerűsítő termelésnek piaca van.