A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
162 Magyary Csilla: A SZENT PÉTER TÉREN Csupa napsugár a tér az oszlopok ragyognak s két szökőkút dalolja örök fiatal dalát rég elmúlt századoknak. A Bazilika hallgat Péter álmait őrzőn (kire Krisztus rábízta oldásra és kötésre menny kulcsait e földön). Egyik magas ablakból fénylő árny néz a térre s imádkozik, hogy Jézus mossa mindnyájunk szívét tündöklő hófehérre. A BAZILIKA KUPOLÁJA: AZ EGYHÁZ Michelangelo halhatatlan álma ragyog ma is a fénylő kupolába, mely felmagasodik Róma felett és csúcsán szilárdan áll a kereszt. A farkas, ki az ikreket táplálta eltűnt a történelem homályába' regéje már a múlté - de soha nem tűnik el a fénylő kupola. A régi pogány Róma dicsősége elvész a romok porladó kövébe . Zárhatták kazamáta - börtönök, az új, a keresztény Róma örök. A pokol kapui erőt nem vesznek isteni küldetésén a keresztnek, és fiatal ma is a kupola, hulljon rá nyári nap vagy tél hava. Legyen az idő tavaszi vagy őszi, a Bazilika kupolája őrzi tisztán és hűen Jézus tanait világ végéig, utolsó napig. S ha az ítélet harsonája felzúg s élők és holtak felett Ítél Krisztus, mit a kupola őrzött, az a hit minden igaz keresztényt üdvözít.
