A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
A húsvét ünnepe egyidős magával a kereszténységgel. Minden más ünnepnek, de a hétről hétre visszatérő vasárnapnak is gyökerét ebben az ünnepben kell keresnünk. A liturgiái élet szóhasználata a kora-középkortól a húsvétot „az ünnepek ünnepének" nevezi. Ebből érthető, hogy miért készülünk rá hat héten keresztül. Ez magyarázza meg a nagyhét kiemelt jelentőségét, amint az utolsó vacsora emlékezetében, majd a szent kereszt előtt hódolva éli meg az Egyház megváltásunk szent titkát. Krisztusnak a húsvéti éjszaka virrasztásában fellobogó fénye az Isten országa történetének új hajnalát hirdeti. A kereszténység első öt századának Írói, szónokai, liturgiái könyvei mutatják meg nekünk, hogy a húsvét megváltásunk kollektív ünnepe. Egyszerre jeleníti meg Urunk szenvedését és feltámadását. Mert ebben a kettősségben válik teljessé húsvét titka. Csak a IV. században kezdi a liturgia szétválasztani a szenvedés és a föltámadás tényének ünneplését. Korábban egyetlen ünnep idézte évről évre megváltásunk kettős mozzanatát, az Úr Jézus kereszthalálát és dicsőséges feltámadását. 153 Orbán Miklós: AZ ÜNNEPEK ÜNNEPE Az üldözések korából maradt ránk az ősi húsvétnak egy liturgiái éneke. Kitűnik szövegéből, hogy az egyiptomi kisvárosban, ahonnan a papyrus-töredék származik, nagypénteken ünnepi eucharisztiát celebráltak és a feltámadást is ünnepelték: - „Aki az Atyának ölében él, az Ige, az Isten a mai napon a keresztre került és eltemették mint embert, saját akaratából. Harmadnapon halottaiból föltámadt és megörvendeztetett minket a nagy irgalmasságában. A Te halálodat hirdetjük és szent föltámadásodat dicsőítjük. Krisztus. Méltóvá lettünk titokzatos és szavakkal ki nem fejezhető asztalodra és bizakodva vesszük az előttünk lévő szellemi ajándékokat magunkhoz. Az angyalokkal együtt énekeljük győzelmi himnuszodat Alleluja." Még az V. században is általános az Egyházban a nagypéntek és a húsvét titkának együttes ünneplése. Rómában például a század közepén húsvétvasár- nap Jézus szenvedésének egész történetét felolvasták Szent Márk könyvéből, abból az evangéliumból, amelyet Róma első püspökének, Szent Péternek segítője, Márk foglalt írásba. Ennek az együttes ünneplésnek Nagy Szent Leó pápa is tanúja: - „Az egyházi olvasmány, kedveseim " - idézzük egyik szentbeszédét — „húsvétnak egész titkát megjeleníti előttünk: testi fülünkön át lelkünk is hallja. A megtörtént eseményekről immár mindnyájatoknak képe van, hiszen az Istentől sugalmazott szöveg világosan megmutatja, mily gonosz módon árulták el a mi Urunk Jézus Krisztust, hogyan ítélkeztek fölötte, mint feszítették keresztre és mily dicsőséggel támadott fel!'
