A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
139 ooooooooooooooooooooooooo l/j hinné, hogy a gyermekünk okos1 Kodását a valós élet ösvényére teapróságok relő figyelmeztetésünk: - Te butus .... — a szellemi élet minősítésének terü- ooooooooooooooooooooooooo Jetére tartozik. Mi így mondjuk, de pajtásai száján már keményebb alakban hangzik el a leértékelés: Jaj, de buta vagy... — A tizenévesek szavajárásának igazi értelme még kegyetlenebb, amikor a kamasz dühével a szellemi fogyatékosság tragikus fokát emlegetik. Valami olyan dologról van szó, amivel elég gyakran találkozunk a rohanó, feszült, idegeinket rángató világban. Legyen szó fejletlen felfogóképességről, figyelmetlenségről, rossz emlékezőtehetségről, gyenge ítélőképességről, együ- gyűségről, befolyásolhatóságról, könnyelműségről, nehézkes gondolattársításról, tompaelméjűségről, szellemi tunyaságról, - ez mind a butaság kategóriájába tartozik. Hogy felsorolásunk teljes-e, vagy hiányos, erre a szakirodalomban kell a választ keresnünk. Mert ha nem is nagy, de a butaságnak is van szakirodalma. Nem a lélektani, idegkórtani és más orvosi szakirodalomra gondolunk, hanem azokra a művekre, amelyek a kényes kérdést kultúrtörténeti szempontból vi--------- lágítják meg. 1932-ben jelent meg az amerikai W.B. emberi butaság Pitkin „Rövid bevezetés az emberi butaság törté.. - . — . —,. ---- netébe” című jó 574 oldalas munkája. Egy orvos már korábban kerülgette ezt a témát: Dr. L. Leowenfeld 1909-ben jelentette meg „Az emberi butaságról” című könyvét, amelyet 1921-ben újra kiadtak. Még korábban látott napvilágot Max Kemmerich „Az emberi butaság történetéből” című szenvedélyes támadása a vallás és az egyházak ellen. 1785-ben jelent meg Lipcsében egy hétkötetes mű, címe: „Az emberi butaság története”. A szerző J. Ch. Adelung alkimisták, szélhámosok, rajongók cselekedeteit bírálja. Sebastián Brand ,A bolondok hajója” című munkája megjelenésének dátuma 1494. Nyolc évvel később jelent meg Thomas Murner „Bolondűzés” című munkája. Ezeket a műveket a keserű gúny, vagy az anekdotán mosolygó kritika derűje hatja át. A világirodalom küszöbéig sem érnek el, legfeljebb a furcsaságok régi boltjának polcain prosodnak. Ezzel szemben Rotterdami Erasmus „A balgaság dicsérete” című és 1509-ben megjelent műve a halhatatlan irodalomnak a kincse. Az 1536-ban elhunyt nagy németalföldi humanista teológus és nyelvész Morus Szt. Tamásnak, a későbbi angol lordkancellárnak írt levelében „A balgaság dicséretéről” ezt olvassuk: „Tudom, hogy téged is gyönyörködtet az ilyen tréfa és magad is vidám szemmel nézed az emberi életet, akár Demokri- tos. Nem lenne helyes eltiltani a tudományt attól, hogy tréfáljon, főként abban az esetben, ha az olvasó többet tanulhat belőle, mint akárhány tudós nagyigényű könyvéből.”
