A Szív, 1980 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1980-03-01 / 3. szám

riadnak vissza, hogy ez a hamis buzgóság egy asszonynak életébe kerülhet. Ha őszinték és „igazak", be kell vallaniok: egyáltalán nem különbek ennél az asszonynál.

Igaz, ez az asszony nem csak a férjéhez volt hűtlen, hanem az Istennek népével kötött szövetségéhez is. De az asszony vádlóinak Istenhez való hűsége egy fokkal sem volt különb az asszonyénál. Ők is Isten bocsánatára, irgalmára szorulnak, akár csak ez az asszony. Szükségünk van Isten irgalmára: Jézus tehát nem rontja le a Törvényt, sem az Istennel való szövetséget, mikor meghirdeti, hogy Isten Irgalom.

Ezt az irgalmat és megbocsátást adja Jézus a megriadt, megszégyenült, életvesztésre ítélt asszonynak. Életét kettős értelemben adja vissza neki. Nemcsak a megszégyenítők seregétől, nemcsak a megkövezéstöl mentette meg, hanem új önérzetet és önbizalmat öntött belé: „térj haza" otthonodba, férjedhez és többé ne légy hűtlen hozzá; menj haza otthonodba, az Istenhez és többé ne légy hűtlen .

Kell-e mondanunk, hogy ez a mi történetünk? Jézus jelenléte kinyilvánítja a bennünk levő bűnt és bűnösséget, de csak azért, hogy meghívjon az isteni irgalom elfogadására és megszabadítson minket nyomorúságainktól.

Jézus jelenlétében, felmentő ítéletében az asszony még élesebben átéli bűnösségét: vétkét ugyanis nem jogi szempontból, nem a Törvény szempontjából, nem mások szempontjából nézi; lelkiismerete az isteni igazságosság és irgalmas szeretet tükrében látja a bűnét. Jézus életét-visszaadó, felmentő ítélete döbbenti rá bűne csúfságára és Isten kimondhatatlan, boldogító, megbocsátó szeretetére.

Mint a halálraítélt rab, aki előtt kinyílik a börtön kapuja, úgy indul az új életbe. Egy férfi szerelme helyett fölfedezte az Isten emberszeretetét. És ez ezerszer boldogítóbb.

Jézus jelenlétében rádöbbenünk: mi is megkövezésre méltóak vagyunk. De Jézus az isteni irgalom fölismerésére és elfogadására hív minket. A nyomorúságos ember és a nyomorúságon könyörülő isteni szív találkozása ismétlődik valahányszor a bűnbánatban Isten bocsánatát kapjuk. Bárcsak mi is mindig olyan boldog örömmel távoznánk erről a találkozóról, mint a házasságtörő asszony, aki egy tilos és múló szerelem helyett Isten emberszeretetét fedezte föl.

100