A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
72 Az utolsó császárok idején a hatalmas francia misszióstevékenység hálózta be Kína legnagyobb területét. Ám e- zek akkora területek voltak, hogy a nagyszámú francia hithírdetők sem tudtak megbirkózni a feladatokkal. A boxerlázadás idején, amikor minden szerzet vérével áldozott hivatásának amúgy is áldozatos teljesítése mellett, Tamingban már virágzó kereszténység volt. Az elkövetkező' idők, a kínai kormány és a nyugati hatalmak egyezkedése folytán, újra lendületbe hozták a missziós munkát. A kormány jóvátéSzeder Mihály telt fizetett, de ezeket a pénzeket sem a francia, sem az amerikai, olasz, belga, ír és spanyol kormányok nem használták másra, mint a Kínában létesítendő' missziós és kultúrművek építésére. Központok, templomok, kórházak, árvaházak, betegkezel ők épültek. A mind szélesebb mederben folyó munka létrehozott olyan intézményeket, amelyeknek nevük volt. Az iskolák pl. nemcsak a nevelés és a tanári kar, de felszerelés szempontjából is kivívták a tehetetlen és szervezetlen kormány, és általában a kínai közvélemény tiszteletét és nagyrabecsülését. A lőcsfalvi pap naplójából: A z egész falu lázban égett. Ki nevetett, ki sóhajtott, ki káromko- . dott, ki meg csak bámult. Mert a férfinép nagy létrával és kötelekkel loholt végig a falun. A Nagyerdőre mentek, ahogy a Mária-ká- x f polna körüli részét az erdő' Gurító Mari ségnek nevezték Lőcsfalván. A lőcsfalvi pap éppen a községházától jött hazafelé s meg is kérdezte, mi a csuda történt, hogy o- lyan nagy az izgalom a nyájában,- Hát a tanító úr Karcsi fia felmászott egy óriási nyárfára varjú fészek kiszedése erányában, oszt nem tud legyünni — világosította fel a falu kádárja. — Oszt félős, hogy lepottyan és nem marad ép csont benne — toldotta meg az egyik legény. — Honnan a csudából szedték ezt a mesét, hiszen nemrég beszéltem a tanító úrral és szóval sem említette, hogy a fia ilyen bajban volna! — Hát a Varga Mári szaladt végig a falun, az mondta, hogy menjünk, mer nagy baj lehet!
