A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-02-01 / 2. szám

73

A végén kiderült, hogy a tanító úr Karcsi fia nem is volt kint az erdőben - ezért nem említette apja a papnak, amikor találkozott

vele.

De az is kiderült, hogy Varga Mári felültette az egész falut a kitalált históriával. Most aztán szakadt rá a szóbeli áldás az egész faluban, még jó, hogy ’’meg nem fogta”, mint mondani szokás.

A lőcsfalvi papnak tetszett is, nem is, a dolog. Tetszett, mert csiklandozta a humorérzékét, mert így lóvá tenni egy egész falut nem kis dolog, de nem tetszett papi és polgári tisztességérzetének, mert i- lyesmit tenni egy faluval súlyosabb ’’erkölcsi fogyatékosság”. így aztán kérdezősködni kezdett, hogy ki és miféle ez a Varga Mári. Takács Józsi, a legény, aki a szomszédjuk, mikor a pap kérdezte, először csak adta a tudatlant.- Ja, a ’’Gurító Mári” felől érdeklődik a főúr?

— Hogyhogy a Gurító Mári?

— Hát mer mi csak úgy híjjuk. Ösmerem, hisz együtt gyere- keskedtünk. Mán akkor is szüntelen nagyokat ’’gurított”. Oszt azóta is csak gurít. Nem is fogja senki legény elvenni.

Ezután addig faggatta a szomszédot, míg a következő dolgok derültek napvilágra Takács Józsi emlékezetének dzsungeljából.

M

ár az iskolában kezdte. Mikor nem tudta a leckét vagy elkésett reggel az iskolából, olyan történeteket kerekített, hogy a tanítónéni azt sem tudta, nevessen vagy agyonüsse, számolt be Takács Józsi. Akkor ragadt rá a Gurító Mári név.

— Egy reggel mocskosán gyütt az oskolába - folytatta Jóska. — Miért nem mosakodtál reggel, kérdi a tanítónéni.

— Jaj, tanítónéni kérem, anyám megmosdatott engem, meg is fésült, de a macskánk beszorult a kéménybe, oszt utána másztam, oszt sietni kellett az oskolába.

— Ördögfajzatja, oszt nincs is macskánk — mondta az anyja, mikor a tanítónéni behívatta — elcsavargott valahol az éjszaka, nem is gyütt haza reggel, hanem egyenest az iskolába — mondta az anyja.

Máskor meg, akkor mán nagyobb lányka volt és már kikerült az iskolából, elkezdte mondogatni a faluban, hogy nemsokára férjhez megy, mesélte az egyik asszony az utcájukban.

— Ugyan kihe? — kérdezték kíváncsian.

— A szomszéd falu bírójának a fiáho. Töri a nyavalya utánam — felelte Mári.

Hát lestük a Máriák házát éjszaka-nappal, ki gyün, ki megy o-