A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
64 egyházak is minden különösebb nehézség nélkül bele tudtak egyezni a megfigyelők kiküldésébe. Az orosz ortodoxia azonban eleinte nem tudott megbarátkozni a gon- lattal. A zsinatot katolikus belügynek tekintették és megfigyelők kiküldése olyan gesztusnak látszott előttük, mintha a két egyház közeledne egymáshoz. A zsinati előkészületeket azonban figyelemmel kísérték és Alexíj pátrárka 62. augusztusában úgy nyilatkozott francia újságírók előtt, hogy náluk nyitva tartják az ajtókat egy eseteleges meghívás előtt. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a megfigyelők kiküldése semmi esetre sem jelentené az orosz ortodoxia részéről Róma primátusának elismerését. Róma mindenüvé kiküldte meghivóit. Az Athenagoras, konstantinápolyi pátriárkának küldött értesítésekkel kapcsolatban kifejtették, hogy azok tartalmáról feltételezik, hogy értesíti majd az összes ortodox egyházakat. Ezt a konstantinápolyi pátriárka írásban 62. áprilisában meg is tette s azonkívül Maximos metropolita útján állandó érintkezésben állt a Kereszténység Egysége vatikáni Titkárságával (Msgr. Willebrands). A tárgyalásokról és megegyezésekről is értesítették az orosz ortodoxokat, sőt a megfigyelők kiküldését is sürgették, de a moszkvai pátriárka azon az állásponton volt, hogy Athenagoras tárgyalásairól u- gyan tudomást vesz, információként kezeli őket, nem direktívaként, az orosz ortodox megfigyelők kiküldésének végleges eldöntésére csak a vatikáni delegátusoknak az oroszokkal való közvetlen érintkezései után kerülhet sor. Az orosz ortodoxia autokefál (önálló és egyenjogú) egyháznak tartja magát a többi ortodox egyházzal, még a konstantinápolyival is, amelynek fejét csak a liturgikus imák nevezik prímásnak, tulajdonképpen nincs elsősége a többi keleti egyház felett. Az oroszok a megfigyelők kiküldéséről, csak külön nekik szóló meghívás és bizottságaiknak a katolikus előkészítő bizottság kiküldötteivel való formális tárgyalások után döntenek. Ilyen előzmények után érkeztek Bea bíboros közvetlen munkatársai 62. szeptemberében Msgr, Willebrands vezetésével Moszkvába, ahol a készülő zsinatról orosz tárgyaló partnereiket felvilágosíthatták. Róma közben azt is hangsúlyozta, hogy a keleti egyházak önállósága miatt természetes, hogy az orosz ortodox megfigyelők kiküldéséről az orosz Szent Szinodus önállóan dönt. A római küldöttség Moszkva-járása után a legkülönfélébb találgatások terjedtek el a nemzetközi sajtóban. Msgr. Willebrands beszámolt útjáról Bea bíborosnak, aki táviratot küldött Nyikgyim metropolitának, mint az orosz tárgyalók vezetőjének s külön kérte, hasson oda, hogy a pátriárka a megfigyelők kiküldetéséhez beleegyezését adja. Az orosz Szent Szinodust ebben az ügyben Alexíj október elején hívta össze konferenciára, ahol Nyikogyim beszámolója alapján a következő határozatokat hozták: 1/ Elfogadják a megfigyelők ügyében küldött római meghívást. 2/ Kinevezik a két megfigyelőt (Borovojt és Koltjarovot). 3/ A megfigyelők pontosan informálják a zsinat eseményeiről az ortodox püspökök külügyi bizottsá
