A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-02-01 / 2. szám

61 rok imádkozni, de mégis megfeledkezem ró­la, biztos lehetek, hogy van valami tudata­latti akadály. 2. A beszélgető imában a lázadás, a ki­fogásolás, a disszonancia nem a szokásos ma­gatartás. Ha az ember átjut rajtuk, új világ tárul fel előtte. Mikor az ember a tudatalattit felszínre hozva, megtisztításán iparkodik, akkor imája két jó barát beszélgetéséhez kezd hasonlíta­ni. A szív kezd előtérbe jutni. Közvetlenül tud az Úrral társalogni, és közölni tud min­dent, ami vele történik. A beszélgetés folyé­kony, kedves megnyilatkozássá válik. Imájá­ban az érzelmek és magatartások nagy válto­zatossága bontakozhat ki. A tudatalatti meg­tisztulásának gyümölcse a józan érzelmek felszabadulása és az érintkezés nagy közvet­lensége. Mikor kérünk, mély bizalmat ér­zünk. Mikor az Ur jelenlétébe helyezzük ma­gunkat, érezzük a magunk kicsinységét és az ő nagyságát, ami nagy vágyódással párosul és azzal a reménnyel, hogy egyre inkább tu­dunk hozzá közeledni. Mikor imádkozunk vagy elmélkedünk, érezzük mindezt, de az imának ezen a fokán a súlypont a szívben van. Bűneinkért mély fájdalom tölt el és az a vágy, hogy megtérjünk, megváltozzunk és mindenkit szeressünk. Megtanuljuk, milyen öröm életünket felajánlani az Urnák, Isten kezébe helyezni magunkat, számtalanszor ismételjük, hogy szeretjük és szolgálni akar­juk. Szeretnénk megjavítani a körülöttünk é- lők állapotát, hogy mindenki megszeresse az Urat, akit szenvedélyesen kezdünk szeretni. Feléled bennünk a túlvilági élet utáni vágy, és képesít a földi küzdelemre. Öröm tölti el a szívünket, hogyha dicsérjük az Urat. Gyen­géd áhítatot érzünk a Boldogságos Szűz i- ránt. Ilyen mélyebb érzelmek nyomán a jó­akarat sokkal könnyebben válik megvalósí­tott tényékké. Ima közben egyre kevésbé é- rezzük a társalgás szükségességét. A barátok kevés szóval is megértik egymást. Ez az imafajta külső formájában köz­vetlen beszélgetés, habár nem zárja ki, hogy önmagunk megnyilatkozásaként szóbeli i- mák törjenek fel. Ezért fontos immnk meg- válogatása, mert lényegileg meg kell felelni­ük annak, amit az ember ki akar fejezni. E- zért van az, hogy egyesek feljegyeznek imá­kat vagy mondatokat, amelyek adott pilla­natokban nagy segítségükre voltak. Rendkí­vül alkalmasak erre a zsoltárok, mert a köz­vetlenség és bizalom érzéseit nagyon gazda­gon fejezik ki. Arató Jolán díféieáé- WW... Hozzád szegődtem, szenvedő Krisztusom. Régebben féltem a szenvedéstől. Most belé simulok, mert Te így kíván­tad. A keresztről már sokat beszéltek az emberek, de Te nem azt akarod, hogy beszéljünk róla, hanem hogy hordozzuk. Aki föl nem veszi keresztjét, nem méltó énhozzám... Erő kell a kereszthordozáshoz. Ezt csak Tőled kérhetem és kaphatom. Veled egyesülten mondom az Atyának: Ne az én akaratom legyen, hanem a Tied. És belekapcsolódom az elszántságodba. Igyekszem felfogni szereteted mérhetet­lenségét és könyörögve kérlek, itass át az emberek iránti jóakaratoddal, hogy le­gyen kifogyhatatlan szeretet-tarályom, amiből mindig újra meríthetek, és ami is­mét új erőre serkent, amikor emberi gyöngeségem már-már roskadásra késztet.

Next

/
Thumbnails
Contents