A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 12. szám
oooooooooooooooooooooooooo Ifarácsony napja (dec.25.) az otthon Iftés a cslád bensőséges ünnepe. RégiMULT és JELEN vágású öregek az ételeket már előző nap elkészítették, a tüzeket úgy megrakták oooooooooooooooooooooooooo még éjféli mise körül, hogy arra se legyen gondjuk, öreg bukovinai székelyek egyenesen bűnnek tartották az e napon való főzést. Amíg volt parasztkemence, előre jól befűtötték. Ebben melegítették az ételeket is. Litke palócai is karácsony napján csak annyit jártak, amíg a templomba mentek és hazajöttek. Aki ilyenkor járkált, annak mázsát, vagyis máktörő mozsarat kötöttek a hátára. Most az ünnep csöndjében még külön kell felidéznünk a Betlehemi Kisdednek részben a Prágai Kis Jézus kultuszában, részben ponyvairodalmunk legendáiban, ájtatosságaiban élő népi hagyományvilágát is. A Prágai Kis Jézus az osztrák-cseh barokk újjászületés egyik legjellegzetesebb ikonográfiái és kultikus szimbóluma. Számos templomunkban, családi otthonunkban máig látható és egész éven át a karácsony misztériumát, a gyer- mekség örömét idézi a hívő lélekben._____________________________________ Bálint Sándor KIS JÉZUS TISZTELET 553 A szobrocskát Lobkowitz Polyxena kapta Spnayolországból nászajándékba, ő meg a nagy nyomorral küszködő prágai karmelita kolostornak adományozta (1628). A hagyomány szerint a szerzetesek ínsége egyszerre megszűnt, sőt ennek nyomán a kis szobor tisztelete a prágai nép körében is villámgyorsan elterjedt. Különösen Cyrill atya buzgólkodott még a XVII. században a terjesztésén. Imádságát a magyar ponyvairodalom szinte megszámlálhatatlan lenyomatban ismerteti. A szobor hírnevére jellemző, hogy a hódító svédek is tartottak tőle. Ezért maga Gusztáv Adolf 30 dukátot ajándékozott neki, a kolostort pedig védelmébe vette. A szobor történetét először a kultusz másik buzgó apostola, egy magyar rendtárs: Szent István királyról nevezett Imre atya írta meg (Pragisches Gross und Klein, 1737). Az ő kezdeményezésére a kármelita provincia elhatározta, hogy a rend valamennyi, monarchiabeli kolostorában a prágai szobor eredetijéhez érintett másolatot kell nyilvános tiszteletre kiállítani (1739). Mária Terézia egy magahímezte köpenykét ajánlott föl a Jézuskának (1743). A szobo'ruhatá- ra'páratlanul gazdag. A köpenykéket fogadalomból ajánlották föl. A kultusz hazánkban is gyökeret vert, nemcsak a rendi templomokban, hanem más egyházakban is. Külön oltára van a székesfehérvári Kármelhegyi Boldogasszony templomban (a XVII. században kármeliták építették), a szombathe
