A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 12. szám
542 2. Vajon, aki a néma hallgatásban elmélyedő imát gyakorolja, tehet-e valamit, hogy léte imává váljék? Először is hasznos, ha belső ösz- szeszedettségünk fokának mindig tudatában vagyunk. Tudatosítani kell, hogy mikor állt be, meddig tartott, és milyen körülmények között kezdett eltűnni. Például egy heves vita szétoszlathatja. Kíséreljünk meg a nap folyamán, mikor elfoglaltságunk engedi, például vonaton, vagy autóbuszon utazva, belső összeszedettséget elérni, hogy figyelmünk egy részét Istennek szenteljük. Sokan megőrzik összeszedettsé- güket, mikor kocsit vezetnek, ez reakcióikat egyáltalán nem zavarja. Az ilyeneknél az összeszedettség már nem cselekedet, hanem állapot. Törekedjünk összeszed ettségre barátokkal, szeretett személyekkel való kellemes beszélgetés alatt, vagy fizikai munkát végezve. Igyekezzünk életünk fontos pillanataiban elérni: mikor halottnál virrasztunk, mikor fontos döntések ügyében jövünk össze .bajban egy ünnepély alkalmából, mikor beszédet kell mondani, vagy tanítani, mikor szabadságon vagyunk, vagy mikor élettársunkat megcsókoljuk. Ilyenek által kifejleszthetjük azt a képességet, hogy felfogjuk az Isten dicsőségét. A belső összeszed ettség megvilágosítja látásunkat, mert kifejleszti a lelki felfogóképességet. Az i- dők jeleit is meg kell érteni. Manapság sokat beszélnek az idők jeleiről.Ez a kifejezés a II. Vatikáni zsinat után lett közhasználatú, amióta komolyan kezdték venni a tényt, hogy az Isten nemcsak szilárd dogmatikus rendszerként felfogott evangélium által, hanem a történelmi események által is szól hozzánk. Minden időben mond valamit, és minden esemény beszél. Az Isten szavát nemcsak az evangélium olvasása által lehet hallgatni, hanem u- gyanakkor a mélyebb értelemben vett jelekként beszélő történelmi eseményekből is ki lehet olvasni. Olyanok a- zok, mintha az Isten szólna hozzánk. Meg kell érteni. Ez azonban finom lelki hallást igényel. Az Isten közelében, az Istenben kell élni. Az ima, de különösen a csendben elmélyülő ima fejleszti ki azt az érzéket, hogy olvasni tudjunk az idők jeleiből, mert sok minden felfogására képesít, amire felületesebb állapotban képtelenek lennénk. Lelkigyakorlatozók gyakran jönnek valami súlyos problémával, amit a visszavonultság napjaiban szeretnének megoldani. Az Isten akaratának megfelelő megoldást szeretnének találni. Néhány napot a probléma világos meglátására akarnak szentelni. Figyelmesen meghallgatom őket és azt mondom nekik: várjanak egy kicsit, keressék az Istent, és a problémára majd utána keresünk megoldást. Érdemes megjegyezni, hogy ha közelebb jutunk az Istenhez, a problémák maguktól megoldódnak. U- gyanúgy van a jófeltételekkel. Nem arról van szó, hogy nagy elhatározásokat tegyünk, és azokat teljes gőzzel kivitelezzük, hanem, hogy az Istenhez jussunk közelebb, és akkor örömmel tesz- szük meg, amit a másik nagy erőfeszítéssel ér el. így válik az ima életté. így lehet megtanulni, hogy ösz- szeszedettségben maradjunk, míg végre megszakítás nélkül fogunk tudni élni az Isten jelenlétében.Amíg nem tudjuk a belső összeszedettséget akkor elérni, amikor akarjuk, addig még több csend
