A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-12-01 / 12. szám
540 a pszichológiai nyugalomtól megkülönböztetni. A lelki béke intenzitásának is sok foka van. A belső ritmus ennek a három ritmusnak az összessége. A három egyenes arányban szokott lenni egymással, de előfordulhat disszociáció is. Ha pl. mély lelki békét élvező ember felszalad a lépcsőn, testi ritmusa a hatodik emeleten izgatott lesz, habár lelki békéjét nem vesztette el. De az izgalom a belső ritmust mégis befolyásolja, állapota nem lesz mindig a legkívánatosabb. 3. Figyeljük meg az imában felmerülő különböző nehézségeket, amelyek a belső ritmussal lehetnek kapcsolatban. Valakinek nehézsége van a szóbeli imában. Állandóan elszórakozik, másra gondol. Végeredményben nem is imádkozik. Sóvárogva gondol vissza arra, mikor jobban ment. Két egymással ellenkező ok állhat fenn. Lehet, hogy belső ritmusa túlságosan izgatott, és azért igazából nincs abban az állapotban, hogy imádkozzék. Előbb meg kell nyugodnia. De előfordulhat az is, hogy nagyobb lelki béke következtében lelkiállapota más imamódot igényel, pl. szentírási elmélkedést. Ha az elmélkedés vagy a revízió nem megy jól, annak ugyancsak lehetnek ellentétes okai. Ha a belső ritmus izgatottabb, mint ami az evangéliumi elmélkedésnek megfelel, meg kell változtatni a ritmust, vagy pedig visszatérni a szóbeli imához, ami a figyelem összpontosításában kevesebb koncentrációt, jobban mondva kevesebb nyugalmat igényel. Az is előfordulhat, és elég gyakori, hogy valaki képtelennek érzi magát elmélkedésre, mert gondolatmentes egyszerűségre van szüksége. Lehet benne az élet revíziójához és a szentírási elmélkedéshez szükséges gondolkodással szemben egy szárazságnak érzett ellenállás. Ez a gondolkodásmentes imára alkalmas idő. Az ötödik fejezetben ismertetett i- mamódok a belső ritmusra nézve két csoportba oszthatók. Az először említett formákban - a természet ölén való imádkozástól egészen a meghallgatásig — kevésbé nyugodt ritmus is megfelel, mint ami a végén leírt csendben elmerülő imához szükséges. Általában azt lehet mondani, ha az ima egyik módja nem megy jól, lehetséges, hogy annak a módnak a természetes ritmusa nem fér össze az illető személy belső ritmusával. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az ember belső ritmusa az élet egyes szakaszaiban megváltozhat, sőt naponkint, vagy ugyanabban az imában is lehetnek ingadozások. Elmondok például néhány imát, majd kinyitva a Szentírást, kicsit elmélkedem, míg végül csendben maradok. Ilyen változásokat a hirtelen lecsillapodás okozhat. Az is lehet, hogy egy kellemetlenség, vagy kötelezettség jut eszembe, s míg meg nem nyugszom, a gondolkodó imához kell visszatérni, azután ismét csendben elmerülhetek. 4. Még bonyolultabb a közös ima nehézségeinek felismerése. Előfeltétele rendszerint a közösséglélektan ismerete és a közösségben történtek iránti fogékonyság. Itt csak azt szeretném megjegyezni, hogy a résztvevők belső ritmusának hasonlónak kell lennie, hogy jó emberi kapcsolatok nélkül nincs komoly imaközösség, és hogy a nehézségek első jele gyakran a pontatlanságban nyilvánul meg, vagy az ő- szinteség hiányában.
