A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-11-01 / 11. szám
508 egyes püspöki tanácskozásokhoz (pl. Sri Lanka) intézett üzeneteiben. A magyar püspöki karhoz írt levelében is az őszinte hit bátor megvallására buzdította a híveket, a papságot, utalva arra, hogy Magyarország történelme egy keresztény nép történelme, amely nem is lenne érthető, és elvesztené identitását enélkül a hit nélkül. Ennek a hitnek az ápolását különösen a hitoktatás és a papnevelés területén látja veszélyeztetve hazánkban. A Zsinat által megindított fejlődés folyamatosságát törekedett biztosítani a Szentatya a keresztények egysége (ökumenizmus) érdekében tett lépésekkel. Ámbár sokak számára visszalépésnek tűnik a nyugatindiai püspökökhöz intézett kijelentése, amely szerint az Oltáriszentség vételében való egységet (in- tercommunio) meg kell, hogy előzze a hit egysége. Arra nem utalt azonban a pápa, hogy ez a hitbeli egység azonos lenne a teológiai vélemények egybehang- zásával. A feltűnés nélküli folyamatosság biztosítása jellemezte a magasrangú pápai hivatalokra való kinevezéseket is. Kétségtelen, hogy hozzáértő és tapasztalt embereket válogatott ki az egyes pápai minisztériumok (congregatiók) vezetőinek. Egyúttal tovább folytatta a római Kúria nemzetközivé-tételét azáltal, hogy nemcsak olasz bíborosokat nevezett ki. A PÁPA HITE A megélt hitnek ennyire döntő szerepet tulajdonító II. János Pál pápa első körlevelében ( Redemptor hominis... 1979. márc.15.) körvonalazta a mai ember számára a keresztény hit lényeges pontjait. Joggal tekinthetjük ezt az enciklikát nemcsak kormányzása programbeszédjének, hanem személyes hitvallásnak is. Kétségtelenül magán viseli a pápa egyéni stílusának a jegyeit, és megjelenése óta majdnem minden pápai megnyilatkozásban történik kifejezett, vagy burkolt utalás rá. Két szóban lehet összefoglalni ennek a hitvallásnak a lényegét: Krisztusközpontú humanizmus. Figyelemreméltó ez a fogalmazás márcsak azért is, mert II. János Pál maga is olyan országból származik, ahol a kereszténység utáni ateizmus hatalmi és gazdasági formákat ölt. Joggal várhatnánk tehát, hogy a világegyház számára a tiszta egyistenhitet hangsúlyozza. Ő azonban ennél sokkal tovább megy, hiszen Isten Jézus Krisztus személyében öltött emberi, tehát Casaroli maradt a keleti ügyek intézője
