A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-10-01 / 10. szám

440 gyújtani vagy szeretetében megtartani. Természetesen a fenti példák csak minták. A gondolatok egyénileg vál­tozhatnak, az érzelmek skálája és szí­neződése százféle lehet. Sőt ugyanan­nál a személynél majd ilyen, majd o- lyan módon vetődnek fel a gondola­tok, gyúlnak ki az érzelmek. Szkémát adni, melybe bele kellene szorítani a szellem világát, nem lehet és nem is szabad. Minden lélek szabadon kövesse a Lélek vonzását és szárnyaljon saját szárnyaival. A fontos az, hogy elmél­kedjék az üdvözlégyek mondása alatt az Ur Jézus misztériumain. Az ’’idejétmúlt” rózsafűzér, mint látjuk, csak azok szerint való a papír­kosárba, akik vagy nem tudják, mi a rózsafűzér, vagy nem akarják tudomá­Békési István sül venni, hogy az nem csupán a sze­mek pergetése és az üdvözlégyek egy­hangú eldarálása. Meg kell azonban en­gednünk, hogy nem egy rózsafűzér i- mádkozónál ez csakugyan nem több s így ők azok, akik rossz hírbe hozzák a rózsafűzért. Pedig a pápák, amikor a rózsafűzért ajánlják, mindig rámutat­nak arra, hogy igazi legyen, elmélkedve kell azt imádkoznunk és a Szűzanya is, különösen az újabbkori jelenésekben, ismételten figyelmeztet, az üdvözlé- gyeket kísérje elmélkedésünk is. Ak­kor, de csak akkor, a jogos vádak el fognak hallgatni a rózsafűzér ellen és mi is csak akkor fogjuk azt azzal a ha­szonnal imádkozni, mely miatt a Szűz­anya éppúgy mint a pápák azt nekünk olyan melegen ajánlják. £K ivindgzott az asztalit A MAGYAR CSODA ÉS A HŐSÖK EMLEKERE Az idősebbek talán még olvasták velem együtt a középiskolás magyar könyvben ”A sztrecsnói piros virágok” felejthetetlen szép történetét. Ott esett el hős századával Szeredai János. A halál kaszá­ját akkor is orosz csapatok forgatták. Az első szabadságharc letiprásá- ra nyomultak ott be, mikor a maroknyi sereggel szembetalálták ma­gukat. De a tetőn azóta csak piros virág nyílik, a hősök emléke él és minden tavasszal újra éled, mikor a kis tisztást felékesítik a tavasz vi­rágai. Mind pirosak a virágok, mint a vér, mint a szabadság lángoló szerelmi lángja. A természet rendje az, hogy a mezőkön, a domboldalakon, az erdei tisztásokon virág fakad. De mikor a városok aszfaltja, a házak dombja és a kőpaloták hegyei kivirágzónak, az történelmi csoda. Több mint húsz éve, hogy az egész világ megrendült lélekkel hallgat­ta, majd ámuló szemekkel olvasta a magyar szabadságharc csodáját és

Next

/
Thumbnails
Contents