A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
364 Gijsen püspök új követelményekkel az egyház elé. (Gijsen ennek a veszélyét a Nemzeti Pasztorális Tanácsban látja, amely a Holland Pasztorális Zsinat folytatása és egyházi és világi kiküldöttek tanácskoznak benne). A katolikus hívő lelkiismerete nem állhat ellentétben az egyház rendelkezéseivel — mondja Gijsen — Csak bűnrehajló természetünk következménye, hogy ellentét van a kettő között. A hitnek, a lelkiismeretnek és az engedelmességnek ezt a problematikáját Gijsen püspök úgy konkretizálja, hogy a holland egyház és a holland nyilvánosság nézeteivel néhány ponton éles ellentétbe kerül. így például, amikor azt hangsúlyozza, hogy a homo- szekszuálisoknak az egyház csak akkor szolgáltathatja ki a szentségeket, ha e- lőbb megígérik, hogy bűnös életmódjukkal felhagynak. Azt is állítja, hogy a katolikus politikus számára nem lehetséges a kompromisszum, ha az egyház erkölcsi normáiról van szó.(Ez az abortustörvényen dolgozó kormánypártnak szól, akik 3 konfesszionális csoportból — köztük a katolikus néppártból — tevődtek össze keresztény- demokratákká.) A fogamzás megakadályozása is mindig tilos. Az Ökumené Gijsen szemében azt jelenti, hogy a többi egyháznak magukévá kell tenniük a katolikus egyház minden tanítását. Például — folytatja — az ókatolikusokkal vagy más reformált egyházzal csak akkor lehet egységről szó, ha előbb magukévá teszik az egyházban a szakadás óta hozott új dogmákat pl. Máriáról és csalatkozha- tatlan jellegüket elismerik. Végül azt is kijelenti, hogy a holland egyházban gyakorlatban lévő püspöki kollegialitásnál nem lehet a vatikáni zsinatra hivatkozni. Az interjú azzal a megállapítással zárul, hogy bizonyos pontokon (a papi képzés, az ökumenizmus és bizonyos morális kérdések síkján) a holland egyház nincs többé a Szentszék álláspontján és kívánatos lenne, hogy a Szentszék, maga a Szentatya, beleavatkozzon a kérdésekbe. éles visszahatás Ezek a kijelentések valahogy épp akkor kaptak nyomdafestéket, amikor Willebrands bíboros, a holland püspöki konferencia elnöke, Rómában tartózA HOLLAND EGYHÁZTARTOMÁNY A holland katolikusoknak van egy érsekségük: Utrecht (Willebrands bíboros) és öt püspökségük: Breda (Msgr. Ernst), Gronin- ge (Msgr. Möller), Harlem (Msgr. Zwart- kruis), Roermond (Msgr. Gijsen), Rotterdam (Msgr. Simonis). Az ország 14 millió lakosából 40% katolikus és 38% protestáns.
