A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
357 hogy fiad ártatlan? A kínai hallgat. Szereti a fiát, mert folytatása életének és unokáinak apja. A csend feszültséget ver a szobába. A misszionárius gondolkodik. Aztán egy levelet ír a tamingi elöljárókhoz, hogy valaki nézzen utána a dolognak. A kínai paraszt hajlongások közben kimegy és a páter Rezsőékhez fordul:- Azért, ha a fia kiszabadul, még nem bizonyos, hogy visszaadja a földemet és a kivágott fákat... 63. Ű hitoktatónők beszámolója következik. Az iskolák a városban és vidéken rendben záródtak júniusban és szeptemberben megynyilnak újra. De annyi nem, mint az elmúlt évben. Nincs pénz. A tanítók és tanítónők szólítsák fel a népet, hogy járuljanak a költségekhez. Házat ad a misszió, de fűtőanyagot és világítást a hívek adjanak. A tanítók fizetésének is vállalják egynegyedét.- Rendkívül fontos ez a kérdés - fordul Rezsőékhez Páter Kuthy. — Az állam? Ki törődik most az iskolával? Nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy legalább híveink gyerekei tanuljanak valamit. Az iskolában aztán a betűvetés és számolás közben megtanulják a katekizmust és az imákat. A misszionárius tudja, hogy a szegény és tehetetlen nép nehezen tudja majd megadni a hozzájárulást. Más megoldás azonban nincsen. Az egyik hitoktatónő halkan kiejt egy nevet. A misszionárius fölkapja a fejét. Gyors hadarás következik, amit Rezsőék csak félig értenek. A misszionárius keze idegesen dobol az asztalon. Fölugrik és szobájából kihoz egy fényképet. — Ez az! Rezső nyáron hallott egy megható és szinte az őskeresztény korba illő történetet. A keresztény lányt pogány apja férjhez akarta adni. Természetesen pogány fiatalemberhez, mert a család ezer dollárt ígért a lányért. A lány ellenállt, nem akart pogány fiúhoz menni és pogány családba kerülni. A misszióba menekült. Az apa fenyegetőzött, a közvetítők raja indult meg. A misszionárius azt mondta a lánynak, hogy neki kell döntenie. A lány erre kijelentette, hogy inkább meghal, de nem süllyed vissza a babonákba. Tamingban látták ezt a képet. Páter Kuthy mesélte el a történetet és mindnyájan — különösen a fiatalok — meghatódtak. — Hát ez az — magyarázza a páter.- Kész lett volna meghalni. És most?- legyintett. — Mi történt vele? — Utcalány lett egy közeli városban. Magától. Megszűnt az ellenállása. Kerít ők kezére adta magát. Tompa, keserves csend szakadt a szobára. Páter Kuthy beszélt újra. — Egyik kereszténységem enge- detlenkedik és nem hajlandó iskolát nyitni. Pedig a legmódosabb község. Keleten kirabolták egyik templomomat. Hallgassanak ide! Nem fényes e- set? A japán szolgálatban álló kínai
