A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

37

A lelkipásztorok a maguk részéről egy alkalmat sem mulasztanak el, hogy híveik vallásos tudását növeljék. Kedvező alkalmat nyújtanak a gyermekek előkészítése az elsőáldozásra és a bérmálásra, melybe a szülőket és keresztszülőket is bevonják; továbbá - szerényebb keretben — a házasságkötés előtti jegyesoktatás; és a betegek szentségének csoportos felvétele a templomban.

Az evangélizációban jelentős segítséget nyújthatnának a sajtótermékek. A két katolikus könyvkiadó által kiadott könyvek száma azonban csak mintegy 15-18, ezek is alacsony példányszámban jelennek meg és állami támogatás hiányában drágák. Az ország könyvtermelésének a katolikus könyvek évente mindössze 0.1%-át adják.

Hasonlóak az arányok a periodikus sajtó terén is. A katolikus egyház jelenleg a következő sajtótermékeket adhatja ki. (az utolsó időben felemelt példányszámban): Uj Ember című hetilap (90.000 pld.) ; a papi békemozgalom kéthetenként megjelenő lapja a Katolikus Szó (20.000 pld.); a Vigília c. irodalmi, kultúrális folyóirat (12.000 pld.); és a Teológia c. negyedéves szakfolyóirat (4e- zer pld.). A sajtótermékek közé számítható még a Magyar Kurír nevű könyoma- tos sajtótájékoztató, mely 900 példányban elsősorban a papok számára készül.

A legfontosabb tömegtájékoztató eszközökből, a rádióból és a televízióból az evangélizáció teljesen kimarad. Az egyetlen kivétel a második programban (Petőfi adó) vasárnap reggel elhangzó vallásos félóra, melynek műsorát felváltva készítik a különböző felekezetek. A katolikus egyház így a három rádiós és két TV program évi kb. 23.000 adási órájából 9 óra adáshoz jut. (A szomszédos Ausztriában a rádió és televízió évente több mint 400 óra vallásos, egyházi adást sugároz.)

Az immár három évtizede ható evangélizációs deficit következtében az átlag tanulóifjúság vallási ismerete olyan alacsony szintre süllyedt, hogy a pedagógusoknak komoly nehézségeik vannak az irodalom, művészettörténet és történelem tanításánál is. Sürgetésükre a Magyar Rádió "A biblia világa" címmel kultúrtörténeti sorozatot sugárzott. Sikerén felbuzdulva és a hézagpótló hatást felismerve a sorozatot megismételték és a beszélgetések anyagát több mint 100 ezres példányszámban könyvben kiadták. Ezen tapasztalatok alapján a rádió több ilyen vallási tárgyú kultúrtörténeti sorozatot iktatott programjába.

Az evangélizáció számottevő tényezőivé váltak Magyarországon a gyakorlati keresztény életükkel tanúságot tevő, kovászként ható egyházi kisközösségek (báziscsoportok). Ezek a Szentírás tanulmányozására és lelki elmélyülésre a- lakult baráti körök nagy vonzást gyakorolnak a kereső hívekre. A magyar püspöki kar ismételten igyekezett őket hivatalosan is beépíteni, integrálni az egyházi é- let adott kereteibe — több-kevesebb sikerrel.

A marxista történetírás gyakran és szívesen hivatkozik arra, hogy a magyar egyház a II. világháború előtt reménytelenül összefonódott az akkori uralkodó osztállyal és az állami és társadalmi rendszerrel. Magától nem is lett volna képes rá, hogy ettől a tehertől megszabaduljon — attól a tehertől, mely megújuló-