A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
36 kus hívők arányát az ország összlakosságában 70 vagy csak 62%-nak fogadjuk el.) Igazi sikert az állami propaganda eddig tehát nem ért el a szocialista pótszertartások propagálásával. Magyarországon elterjedt és nagy közkedveltségnek örvend a templomban öregeknek csoportosan kiszolgáltatott betegek szentsége. A papok azonban a kórházakban is minden nagyobb nehézség nélkül kiszolgáltathatják a híveknek ezt a szentséget, ha a beteg kéri. A népi vallásosság egykor kedvelt formáját, a körmeneteket ma csak a templom körül lehet megtartani. Viszont bizonyos jelentőségre tettek szert az u- tóbbi években a búcsújárások. Az ország több mint félszáz ismert búcsújáróhelye közül 8-10-nek van nagy tömegeket megmozgató vonzása. Nagyobb búcsúk alkalmával 30-40,000 ember is összegyűlhet. Az egyház evangélizációs munkájának középpontjában a hit továbbadása áll. — A háborút követő években a hitterjesztés történelmileg adott feltételei alapvetően megváltoztak. Az iskolai hitoktatás 1949-ben fakultatív lett és egyre nagyobb nehézségeket gördítettek eléje; a katolikus nyomdákat, könyvkiadókat kettő kivételével államosították; a folyóiratok, újságok számát minimálisra redukálták; minden vallásos egyesületet feloszlattak. A mai társadalmi környezet a hitigazságok átadását nem segíti elő, sokkal inkább akadályozni igyekszik. Iskolai hitoktatás csupán az általános iskolákban és az általános gimnáziumokban lehetséges, és adminisztratív akadályok miatt a katolikus tanulóknak csupán 6-7%-át érheti el. Az évek folyamán a lelkészkedő papság a templomokban is kialakított egyfajta hitoktatást, mely némileg bővítette a semmiképpen se elegendő iskolai lehetőségeket. Az állami szervek az egyház evangélizációs munkáját mindenképpen ellenőrizni akarván, 1975 végén a püspöki karra megállapodást erőszakoltak. Formálisan is tudomásuivették az egyháznak ezt az evangélizációs munkáját, hatékonyságát azonban különböző korlátozó rendeletekkel legyengítették. Erre célzott Lékai prímás nyilatkozata, amikor beiktatásakor "a hitoktatás ügyének megnyugtató szabályozásáról" beszélt. Azóta történtek apróbb engedmények, de a helyzetet továbbra sem lehet megnyugtatónak nevezni. A püspökök szeretnék, ha a gyermekek a hit elemeit a családban kaphatnák meg. A szülők bevonása azonban nagyon nehéz (bár egyes plébániákon próbálkoznak vele, előadásokat tartva számukra a templomban), mert iskoláskoruk már a fakultatív hitoktatás idejére esett és többségük semmiféle hitoktatásban nem részesült. A legnagyobb segítséget még a nagymamák nyújtják, akik annakidején rendszeres hitoktatást kaptak, azonkívül nagyon sokszor a dolgozó szülők helyett ők foglalkoznak a gyermekekkel. A hit- és erkölcsoktatás megszűnésének következményeit ellensúlyozandó, az állam oktatásügyi programjába egy külön tantárgyat állítottak be "Világnézetünk alapjai" címmel, mely a marxista-ateista világnézetet és ennek keretében az állampolgárok, az emberek erkölcsi kötelezettségeit, magatartását akarja a tanulók életgyakorlatába beállítani.
