A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

36 kus hívők arányát az ország összlakosságában 70 vagy csak 62%-nak fogadjuk el.) Igazi sikert az állami propaganda eddig tehát nem ért el a szocialista pótszertartá­sok propagálásával. Magyarországon elterjedt és nagy közkedveltségnek örvend a templom­ban öregeknek csoportosan kiszolgáltatott betegek szentsége. A papok azonban a kórházakban is minden nagyobb nehézség nélkül kiszolgáltathatják a híveknek ezt a szentséget, ha a beteg kéri. A népi vallásosság egykor kedvelt formáját, a körmeneteket ma csak a templom körül lehet megtartani. Viszont bizonyos jelentőségre tettek szert az u- tóbbi években a búcsújárások. Az ország több mint félszáz ismert búcsújáróhelye közül 8-10-nek van nagy tömegeket megmozgató vonzása. Nagyobb búcsúk al­kalmával 30-40,000 ember is összegyűlhet. Az egyház evangélizációs munkájának középpontjában a hit továbbadá­sa áll. — A háborút követő években a hitterjesztés történelmileg adott feltételei alapvetően megváltoztak. Az iskolai hitoktatás 1949-ben fakultatív lett és egyre nagyobb nehézségeket gördítettek eléje; a katolikus nyomdákat, könyvkiadókat kettő kivételével államosították; a folyóiratok, újságok számát minimálisra redu­kálták; minden vallásos egyesületet feloszlattak. A mai társadalmi környezet a hitigazságok átadását nem segíti elő, sokkal inkább akadályozni igyekszik. Iskolai hitoktatás csupán az általános iskolákban és az általános gimná­ziumokban lehetséges, és adminisztratív akadályok miatt a katolikus tanulóknak csupán 6-7%-át érheti el. Az évek folyamán a lelkészkedő papság a templomok­ban is kialakított egyfajta hitoktatást, mely némileg bővítette a semmiképpen se elegendő iskolai lehetőségeket. Az állami szervek az egyház evangélizációs mun­káját mindenképpen ellenőrizni akarván, 1975 végén a püspöki karra megállapo­dást erőszakoltak. Formálisan is tudomásuivették az egyháznak ezt az evangélizá­ciós munkáját, hatékonyságát azonban különböző korlátozó rendeletekkel le­gyengítették. Erre célzott Lékai prímás nyilatkozata, amikor beiktatásakor "a hitoktatás ügyének megnyugtató szabályozásáról" beszélt. Azóta történtek ap­róbb engedmények, de a helyzetet továbbra sem lehet megnyugtatónak nevezni. A püspökök szeretnék, ha a gyermekek a hit elemeit a családban kap­hatnák meg. A szülők bevonása azonban nagyon nehéz (bár egyes plébániákon próbálkoznak vele, előadásokat tartva számukra a templomban), mert iskolásko­ruk már a fakultatív hitoktatás idejére esett és többségük semmiféle hitoktatás­ban nem részesült. A legnagyobb segítséget még a nagymamák nyújtják, akik an­nakidején rendszeres hitoktatást kaptak, azonkívül nagyon sokszor a dolgozó szülők helyett ők foglalkoznak a gyermekekkel. A hit- és erkölcsoktatás megszűnésének következményeit ellensúlyozan­dó, az állam oktatásügyi programjába egy külön tantárgyat állítottak be "Világ­nézetünk alapjai" címmel, mely a marxista-ateista világnézetet és ennek kereté­ben az állampolgárok, az emberek erkölcsi kötelezettségeit, magatartását akarja a tanulók életgyakorlatába beállítani.

Next

/
Thumbnails
Contents