A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7. szám
327 felvételeinek engedélyezett létszáma 20-25 volt, de a cseheknél és szlovákoknál is 30-30-ra kellett emelni. Annyi megállapítható, hogy a vallásellenes elnyomásra az utóbbi időben egyének is közösségek is jobban kihasználják a legális ellenállás és tiltakozás lehetőségeit, mint régebben. Lelkész áthelyezéseket nem viselnek el a hívek olyan re- zignáltan, mint valamikor. Helsinki és az emberi jogok ma valahogy benne vannak a levegőben. Nem ritka, hogy papjaik eltávolítására a hatóságokhoz, nem egyszer egyenest Husak miniszterelnökhöz mennek tiltakozó levelek 100-200 a- láírással. A nehéz idők rákésztették a híveket, hogy hitük bizonyos minőségi változáson menjen át. Egy erősen hagyományokhoz kötött egyháziasságból az egyénibb, a perszonálisabb hit területére léptek — bár ez a külső erőszak következtében nem mindenütt látszik és általános, s nem is jár kockázatok nélkül. S ok helyen és sok országban üldözik ma vallást, de ebben talán sehol nem mentek olyan messzire, mint Albániában. Az ország régóta mély vallási megoszlás színtere. A Róma és Konstantinápoly közt fennálló skizma (1054) ó- ta voltak itt katolikusok és ortodoxok, az 5 évszázadig tartó ottomán megszállás pedig a muzulmán hitet terjesztette el széles körökben. A második világháború után kb. 1 millió albán volt (ma 2.6 milliós a számuk). Ebből 700 ezer muzulmán, 200 ezer ortodox (délen) és 100 ezer katolikus (északon). Az albán munkáspárt (kommunisták) hatalomrajutásuktól kezdve e vallási közösségek megsemmisítésén dolgoztak. Nemcsak azért, mert a marxisták szemében ópium volt a vallás, hanem a nemzeti egység kedvéért is. Mert a vallás itt nagy megosztó eró' volt. Az albán katolikus (éppúgy mint az ortodox vagy a muzulmán) sokszor a hit... közelebb érezte magát a saját vallásán lévó' külföldiekhez, mint másvallású albán honfitársához. így rokonszenveztek a katolikus albánok pl. az olaszokkal, a muzulmánok a törökökkel, az ortodoxok a görögökkel. A kommunisták mindenekelőtt el akarták zárni a vallási közösségeket a külföldtől. Ezért alkottak 1950-ben egy albán katolikus egyházat, amelyet eltiltottak a Vatikánnal való minden kapcsolattól. Az 1937 óta autokefál (önálló) ortodoxoknak is szakítaniok kellett a görögökkel, csak a muzulmánokat nem érintette a külfölddel való szakítás, mert nem álltak semmi kapcsolatban az izlám világával. 1961-ben az oroszokkal való első ellentétek idejében a moszkvai pátriárkátussal is el- hidegült az ortodoxok viszonya. A helyzet egészen elmérgesedik 1967-ben, amikor az albán kommunisták a kínai kulturális forradalom eseményein fellelkesülve minden maradiVallási helyzet Albániában
