A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1979-07-01 / 7. szám

290

nagy veszélyt jelent, mikor a vidéki életet a városival cserélik föl, elveszítik a régi támaszpontokat, magukra maradnak, és tőlük idegen, új és számukra furcsa szokásokkal, életmóddal találkoznak. Különösen a kisebb közösségek szinte törzsi életmódjához szokottak alkalmazkodnak nehezen az új nagyvárosi körülményekhez. Hagyományos szokásaik, közösségi gondolkodásmódjuk nehezen viseli a nagyvárosok névtelen tömegeibe való merülést. — Ilyen nehézségekkel küszködik pl. az ország északkeleti részén lévő Bihar állam vidéki ifjúsága, amely nagy tömegben kényszerül Kalkuttába. Az állam 300 millió lakosából 15 millió az őslakókhoz számít. Vidéki részein az u- tolsó száz évben virágzó missziósélet volt, főként a belga jezsuita, Constantin Lievens, hatására, akinek Chota Nagbor-ban volt központja. Az ottani fiatalok ma tanulmányaik folytatása, vagy munkaalkalmak keresése miatt kényszerül el hazulról, a megszokott keresztény környezetből, Kalkuttába. A mammut városban komoly problémáknak néz elébe hitük is; eddigi neveltetésük is nehezen viseli el a sokkot, amit új környezetük tartogat számukra.

Szeder Mihály

J iindenki emlékszik még pár éve, milyen szenzációt keltettek az új teológusok, akik meghirdették, hogy meghalt az Isten. Aztán egy másik csoport istenész is azt írta, hogy megszületett a fából való vaskarika, az ő nyelvükön: Kereszténység Krisztus nélkül... Azóta elmúlt csaknem másfél évtized. Ezeket a teológusokat már rég elfeledtük, mikor szóba kerülnek, a nevüket is az emlékezet legmélyebb zugából kell elő erőszakolni. De az Isten nemcsak tovább él, és Kriszkezd újra (ha szabad így kifejeznem magam) divatba jönni, és a Krisztusnélküli kezd néhány ifjúsági mozgalomban Krisztusivá lenni, sőt magukat Jézus népének nevezik. Valahogy hasonló ez a jelenség a Passióhoz. Krisztus ellenfelei derűs kézdörzsöléssel mosolyognak egymásra: IMo, volt, nincs. Az Isten Fia nem szállt le a keresztről, meghalt. De harmadnapra a mosoly arcukra fagyott, mert jött a hír: Nincs ott, feltámadott!

Sok jó keresztény ember azokban az időkben, mikor az Isten

tus nemcsak továbbra is ott van a kereszténységben, hanem Isten